Elmélkedés a lizárdról! Üdv. Minden Sorstársnak, ahogy Varga Sándort idézem! Azért kell így kezdeni, mert még mindig illegalitásra kárhoztatott európai fajokról csupán gondolatban elmélkedhetünk. Passer a H-40 FÓRUMON olyan kérdést vetett fel kétsoros írásában, amitől ismételten erős kényszerem támadt. Mire is? Arra, hogy a lizárdot vallatóra fogjam keresztezéseivel, származásával. Azt tudom, hogy a lizárd leírását ismerjük, de ezen kívül, például eredetéről semmi bizonyosságunk nincs. Azt már néhányszor leírtam, hogy a HUGENOTTÁK, kb. az 1700-as év valamelyikében, tenyészthették ki. Valahogy, valamiből. Az igazsághoz tartozik az is, hogy előfordulhat, hogy ez is olyan legenda, mint a PIROS kanári. A HUGENOTTÁK már az 1500-as évek elején elkezdték vallásreformáló tevékenységüket, amely a vallásháborúkat is elindította. Csupán megemlíteném a Szent Bertalan éjszakájaként ismert mészárlást, illetve azt, hogy a francia forradalomig eretnekeknek tartották őket. Így, a világ minden tájára kényszerből, elmenekültek. Elsősorban oda, ahol a reformációt jobban megtűrték, befogadták. Nem szeretnék történelemórát tartani, nem is értek hozzá, de a lizárd létrejöttét a társadalmi környezet bizonyára meghatározta. Tehát a „sötét” körülmények között kinek, és hogyan volt kedve madarat tenyésztgetni? Egy ilyen stabil genetikai állományú madár, mint a lizárd csak úgy születhetett meg, hogy valamilyen, nagy tömegben meglévő, könnyen befogható madarat, szintén tömegesen, hosszú éveken keresztül tartottak, sőt szaporítottak. Ha igaz, hogy a Hugenották voltak a létrehozói, akkor ez nagy valószínűséggel az európai kontinensen történhetett. Azt is tudjuk, hogy a kedvtelésből tartott madár, nem a vidéki lakossághoz, hanem a hittudósokon kívül az iparossághoz tartozik. /Lásd. erdei pinty hazánkban./ Tehát a kérdés ismételten így szól. Kik, mikor, hol, és miből hozták létre? A kik és hól, kérdésre talán adott a válasz, ha elfogadjuk az irodalmi feltételezést, de a mikor, erősen vitatható. A MIKOR csupán azért érdekes, mivel a Hugenották Franciaországban már akkor léteztek, amikor még a vad kanáriról Európában írásos nyom sincs! /1500-at követően, míg a kanáris spanyol történet 1600.-utáni/. Milyen madár jöhet szóba, ezek után? Ettől függetlenül első helyen kell említeni a vad kanárit, hiszen kétséget kizáróan a lizárd kanári. Ezt megelőző időben? Szerintem helyettesíteni lehetne, a Nyugat Európában SŐT az orosz területekig elterjedt Csicsörkével. Ő is serinus, tehát ő is kanári. Lehet, hogy nem csak lehetne, hanem így is történhetett? Elérhető volt, és nagy mennyiségben. Európában más serinus nincs! Tehát elvben egyik őse lehet a lizárdnak. Azért az egyik, mert ez nem magyarázza sem a sapkát, sem a pikkelyeket. A Másik serinus, ami szóba jöhet, ő a vöröshomlokú csicsőrke. Viszont Európában nem honos. Hazája közép Ázsia, Tibet, Kína. /Vajon mitől védett nálunk, miért nem tarthatjuk?/ Ennek szállítgatása a középkorban, mindenféle gyilkos háborúk, üldöztetések közepette, számomra elképzelhetetlen. Tehát ezt a lehetőséget kizárom. /később használhatták/. Azt is ki kell zárnom, hogy a lizárdot az angolok tenyésztették volna ki. Náluk a természetben európai csicsőrke nincs, és a kanári tenyésztése később indult el a szigeten, mint a kontinensen. Az ő madaraikat időrendben megelőzik a szárazföldi „énekesek”. Szakkönyveikben is az olvasható, hogy átvették, felkarolták a menekült HUGENOTTÁK madarát. Azt viszont nekik köszönhetjük, hogy mind a mai napig igyekeztek TISZTA VÉRBEN MEGTARTANI. Sőt még két másik rokon madár is létezett, amit ők tenyésztettek, a Londoni és a nagy lizárd, a Manchesteri. Sajnos a két utóbbi eltűnt. A lizárdot pedig, a szemünk láttára, napjaink madarászai tüntetik el. Mivel is? Passer jól írta, keresztezgetjük a színkanárikkal, csupán azért, hogy újabb színek legyenek. Nem kellene! Sőt, addig nem lenne szabad a nagy nevű, dicső COM-nak sem engedni az új színeket, amíg nem tisztázódott valódi őse! Sajnos igazi jó bírókkal sem találkoztam még. Olyanokkal, akik tudják mi ennek a madárnak az értéke. Többször láttam, hogy nálunk lévő külhoni bíró milyen tévesen ítélte meg, mondjuk Papp Laci madarait a Pannónián. A madár igazi értéke a gyönyörű flitterezettsége /gyík pikkelyek/ és a has csíkozottsága, vonalkázottsága. Nem a sapka adja a szépséget, az csak a ráadás. Tehát, hogy a példánál maradjak, a Papp családnak nagyon sok kiváló lizárdja van, de még egy alkalommal sem láttam, hogy a bírok, ezeket díjazták volna. /Nem a győztes a legjobb esete/ A lizárd éppen a titkai miatt kedvenceim egyike. Ma már keveset tartok, de több évig kísérleteztem velük. Minden keresztezésnél azt tapasztaltam, amit Passer leírt. Sapka nincs, eltűnőben vagy lecsökken a „gyík” és sok a „veréb.” Színkanárival keresztezve több év kell, hogy a jegyek értékelhetőek legyenek, de már soha nem lesz olyan, mint az eredeti. A pirosra pedig, még rá is kell színeznünk egy kicsit. A pasztellszínek lizárdon, a rossz vicc kategóriájába tartoznak. Más fajokkal is kereszteztem, amik nem serinusok, de itt is a kísérlet értékelhetetlen lizárdot eredményezett. Tehát a kérdés továbbra is kérdés maradt. Vajon mi a lizárd őse? Mi adja a sapkát, mi adja a gyík mintát? Persze azt sem ártana megtudni, hogy miért az első évében a legszebb? Vedlést követően, miért „halványodik el”? Olyan, mintha más madárhoz hasonlítva, a fióka ruhájában lenne a legszebb! Most itt befejezem, de hiszem, hogy a lizárdra mégis csak az európai fajok között kell keresni a választ. A „jó” lizárd kisebb a színkanárítól, tehát ősének is a kisebb méretű rokonok között kell lenni. Nálam első helyre lépett a csicsőrke. Ez viszont kevés a mintázathoz. Kell még valami, ami talán nem serinus, de Európában tömegesen megtalálható. A tömeg mellett, legyen a fejen valamilyen jellegzetes sapkaszerű rajzolat, ami talán fekete, vagy piros is lehet. Külön érdemes figyelni azokat a fajokat, ahol a fiatal madarak csíkozottsága feltűnő! Nem adok ötleteket, mert igazolásig, mind találgatás csupán. Azt viszont nem értem, hogy tenyésztett csicsőrke, illetve mutációi, keresztezései, miért hiányoznak a kiállításokról? Hol vannak? Miért nincsenek a „szabad” Uniós országokban? Ti tudjátok? Csak remélem, hogy megélhetem azt a pillanatot, amikor hatóságaink kegyesek lesznek hozzánk, és megengedik, hogy bemutathassuk mind azt, amire képesek és elhivatottak vagyunk. Szép feladat lehetne, de még álmodhatunk tovább. Jó éjt a sötétségben. Üdv. Lakó Antal
|