Osztrák kiállítás. Kari

Kedves Ferenc,

Gabesz válaszát annyival egészíteném ki, hogy igen, tervezzük a további témákra való bontást, akár lehetnének is azok amiket felsoroltál, de idő és energia hiányában még nem készültek el! A leghatásosabb és legcélszerűbb megoldás, az ebben a témában felgyülemlett több mint 2000 hozzászólás átnézése és kategorizálása lenne. Üres témák megnyitása viszont addig teljesen felesleges, amíg nincsenek tartalommal megtöltve, csak kerülgetni kellene őket.


Üdvözlettel:
Küzmös Csaba

Elnézést kérek, ha Küzmi helyett én válaszolok kérdésedre.
Bocsika. A kérdőjelekbe én "kötöttem" bele.
Merthát ugye nem mindegy hogy valamit kérdezünk, vagy állítunk, kedves Nelly. Csak a félreérthetőség elkerülése végett is érdemes odafigyelnünk, hogy hogyan írunk... És természetesen, ez nemcsak rád vonatkozik, hanem mindannyiunkra.
Aztán történetesen a mozaik téma nem külön lett választva, hanem Crayfish nyitotta-bocsásd meg neki, hogy ő is fórumozik... De természetesen, ha a szakik úgy gondolják, hogy nincs mit külön keresnie annak a topiknak, és a szakmaiság kedvéért szeretnék egyben látni, no problem! Csak tessék szépen kérni
További szép kellemeset: Gabesz

Cimzett:Ckuzmos. Tisztelt Ckuzmos,reagáltál az előző irásomra,igy további kérdésem lenne.Azt is meg tudod magyarázni nekem hogy vajon miért kellett a szinkanárik közül kiemelni a mozaik kanárit ,mint külön téma?Ennyi erővel külön témát lehetne nyitni achátoknak,opáloknak,szatinéknak stb stb. Az hogy énekes,szin,és alakkanári,tökéletes.Na de külön mozaik? látod most a kérdőjeleket? Multkor ebbe is belekötöttél. Tisztelettel:Ferenc

Kedves nelly_12,

először is szeretnélek megkérni, hogy a hozzászólásaidat ne ingerültségből és lehetőleg kulturált megfogalmazásban küld el. Az ilyen hangnem és obszcén szavak használata ezen a fórumon nem megengedett! A hozzászólásodat ezért töröltem.

másodszor ha megnézed, csak a kanáris témákban már több mint 14000 hozzászólás érkezett, ami ha egyben lenne, átláthatatlan és kezelhetetlen lenne. Emiatt, illetve hogy a hasznos információkat könnyebben meglehessen találni az új fórumozóknak is, folyamatosan csoportosítjuk a helyzetnek megfelelően a hozzászólásokat. Ha ez számodra gondot okoz, elnézésedet kérjük, de egyben megértésedet is. Igyekszünk az egész fórumot következetesen és minél átláthatóbban felépíteni, üzemeltetni.

Üdvözlettel:
Küzmös Csaba

Szia Tibi!

Gratulálok (neked is) a K.M.B.-n elért helyezéseidhez!

Tudnál esetleg feltenni az ominózus 3 madárkáról képeket?

-D24: Vörös lipochrom – nem intenzív
-D64: Vörös/elefántcsont fekete – nem intenzív
-D64: Vörös/elefántcsont – nem intenzív

Köszi

Timba

_________________
Madárbaráti üdv: Timba

+3620/503-8303
timba76@freemail.hu

Köszönöm, igaz nem saját kelésű...
Remélem hamarosan nálam is kelnek ilyen szépségek...

_________________
Madárbaráti üdv: Timba

+3620/503-8303
timba76@freemail.hu

[/quote]

Gyönyörű ez az ahát piros mozaik hím

_________________
Madárbaráti üdv: Timba

+3620/503-8303
timba76@freemail.hu

Legújabb madárkáim:

_________________
Madárbaráti üdv: Timba

+3620/503-8303
timba76@freemail.hu

Sziasztok,

visszatérve mutáció/modifikáció/manipuláció gondolatmenetre, a manipulációt nem tartom jó megfogalmazásnak a színtáplálás tekintetében. Ha átugrunk egy másik közkedvelt fajra, a hullámos papagájra, akkor ott igazán helytálló a manipuláció kifejezés. Vagyis egy kiállítandó egyednek a rajzolatát kozmetikázva alakítjuk ki, kiszedünk a tollazatából hogy szebb legyen. Itt is felmerülhet ugyan az a kérdés, a jó rajzolattal rendelkező vérvonalat kitenyésztjük vagy „plasztikázzuk”? De biztos vagyok benne hogy a lipochrom mozaik kanári felkészítésénél is gyakran használják a kontrasztosabb jelleg kialakításánál.
Mivel kaptam olyan visszajelzéseket, hogy a kezdőknek fogalmuk nincs miről beszélünk, szeretném ismételten kiemelni: a színkanárik esetében (verseny szinten pláne) igen komoly színezés történik. Ha valaki fel szeretné venni a versenyt akár a külföldi, akár a hazai tenyésztőkkel/versenyzőkkel, akik szintén színezéssel érik el a madár végső színét, sajnos neki is a színezés eszközeihez kell nyúlnia. A színező anyagot manapság leggyakrabban mesterségesen előalított táplálék kiegészítő eledelként jutatják a madarak szervezetébe.
Színezett egyed vásárlásakor, ha a vedlés előtti és közbeni időszakban nem kapja ismét meg a madárka azt a színező mennyiséget, igen komolyan megváltozhat a színe. Pirosból rózsaszín vagy narancssárga, sárgából narancssárga vagy fehéres, foltos színezet, stb.

Mutagének: ma már sokkal elterjedtebb és hozzáférhetőbb technológia a különböző mutagének használata. (Magok „sterilizálása” besugárzással például, melynek egyik mellékhatása a csiraképesség eltűnése.) De ezek a technológiák a korábban ismeretlenek voltak (szerintem), így a sárga és fehér mutációk kialakulásakor nem is állhattak rendelkezésre. Biztos vagyok benne hogy jelenleg is folynak kísérletek ezek használatára, illetve mutációk kialakításának eszközeként, de ezek hál istennek nem egy igazán elterjedt gyakorlat a tenyésztőknél. A tudatos beltenyészet által elérhető „eredményeket” se felejtsük el megemlíteni akkor már ha itt tartunk, ezek még mindig használhatóbb és etikusabb módszerek.

Hogy melyik szín mutáció vagy sem, nem egyszerű kérdés. Nem is igazán vagyok hívatott hogy ezt én eldöntsem, csak véleményt mondhatok róla A piros színnel kapcsolatban muszáj megemlíteni a "kialakulásának" történetét is. Egyesek szerint tűzpintyel való keresztezés eredménye (mint a mozaik) mások szerint nem. Anti mellett Tóth Sanyi sem igazán tekinti mutációnak, megfelelő erős színezéssel sárgából lehetne pirosat csinálni, elvonással pedig pirosból akár fehéret is. Minden mutációnál alap feltétel az öröklődés módjának megállapítása, rögzítéskor elengedhetetlenül fontos. A fehéreknél tudjuk, de mi a helyzet a sárga és a piros kanárikkal? Hogyan öröklődik? Mi történik ha párosítunk egy sárgát egy pirossal? A sárga lipochrom kanári mutáció, abban a tekintetben hogy hiányzik belőle a melanin, de ebben a tekintetben akkor a piros is az. Tudom hogy ezekkel a kérdésekkel némileg ellent mondok az előző hozzászólásomnak, de ebből is látszik hogy nem egyértelmű és egyszerű a helyzet.
Egy valamit azonban nem találtam (mondjuk nem is kerestem rá direktben), történt e kísérlet arra hogy a vadkanárit megpróbálják a mai mesterséges színezőkkel színezni? Ha eredménytelen, tehát nem lehet pirosítani (zöldből nem lesz bronz), akkor történt egy „mutáció” (valahol, valamikor, vagy esetleg a keresztezés eredménye), ami miatt ez a háziasított egyedeknél lehetséges, ha pedig igen, akkor egyszerűen szelekcióval kialakított színváltozatról van szó.

E kisebb/nagyobb filozofálgatás után, ismét elolvastam a Serinus fórumon írt gondolatmeneteket, de hiányérzetem van a színtáplálások témaköréből. Ez a téma a színkanárik tenyésztésében elkerülhetetlen. Milyen színezőanyagokat tartalmaz egy általános kanári magkeverék? Pontosabban mely magok azok amelyek tartalmaznak színanyagot?

A kanáris fórumot alfórumokra bontottam a megfelelő 3 csoportnak. Majd alkalomadtán a nagyobb témákat is szétdobjuk hogy ne vesszünk el az információkban, illetve könnyebben lehessen a témákat kezelni, stb. Remélem senkinek nem okoz ez majd bonyodalmat, illetve eredményesebben ki fogjuk tudni használni a lehetőségeinket.

Na végre.Megmozdult a szín oldal.Hosszú levélváltással megbeszéltem azt ami bántotta a lelki világomat.Még jó , hogy Eszteró úr van és meghalgatta a gondolataimat.
Akkó és e'cce . Te jó Isten!!!!!!!!!!!Érdekes a francia nem ír ilyet mert olvassák a kanári szeretetére szakosodott sima tartók-tenyésztők .
Szóval vicc nélkül a gépi fordítást felteszem, remélem sikeresen
francia-magyar fordítást. Csak így tovább Fric !

Itt egy példa amiről az Anti a Küzmivel írt:

_________________
Üdv:Nyíri Ferenc

ma este böngészve ezt találtam egy fórumon,aki le tudja fordítani megteheti.

Idézem:


La trichomoniase. Maladie émergente chez nos canaris.
©Jean Humier



Depuis 8 à 10 ans, on a vu apparaître sur les canaris en Belgique des cas de conjonctivites et d'ophtalmies différents de ce qu'on connaissait jusqu'à présent. Les oiseaux malades présentaient du larmoiement, de l'irritation les obligeant à se frotter sans cesse les yeux. Les paupières sont anormalement rouges et gonflées. La peau autour des yeux finit par se déplumer.

On connaissait ce genre de symptômes dans l'ornithose par exemple, ou dans certains cas de conjonctivite banale... ( voire dans la variole débutante). Les cas d'ornithose se traitaient assez aisément avec un traitement antibiotique adapté.

Ces oiseaux atteints ont donc fort logiquement été traités avec de la doxycycline, de la tylosine, ou du Baytril® et avec des onguents ophtalmiques du style Terramycine® ou Chloramphénicol®.
Mais les résultats étaient totalement insatisfaisants, malgré des traitements de longue durée.

Au contraire, les cas s'aggravaient : la conjonctivite ne faisait que s'amplifier. On voyait bientôt apparaître des abcès au contenu jaune et épais autour des yeux. De grosses masses apparaissaient ainsi sous l'œil le plus souvent. La ponction et la vidange de ces abcès, en plus d'être malaisée vu la consistance épaisse du pus, n'était même pas salvatrice. Les abcès se reformaient, et ne faisaient que croître jusqu'à la mort inéluctable des oiseaux atteints.

Ces cas s'avéraient contagieux. Une cause biologique était évidemment suspectée. Les examens de laboratoire revenaient souvent négatifs pour les causes virales ( variole ) ou bactériennes.
On a assez rapidement appris qu'en Italie notamment, ces cas étaient associés à la trichomoniase.

La trichomoniase est une maladie parasitaire due à « Trichomonas », un protozoaire ( parasite unicellulaire) flagellé. Elle était très bien connue chez les pigeons, les dindes, les diamants du Gould, les rapaces, les faisans, la perruche ondulée et même chez l'humain... Mais, à ce moment, pas encore chez le canari, du moins dans nos contrées.
Cette maladie parasitaire nous vient donc du Sud, et son apparition a été favorisée par les nombreux échanges commerciaux. Échanges commerciaux qui se sont d'ailleurs multipliés depuis l'apparition des nouveaux standards.

Chez les pigeons, le parasite touche principalement le début du tube digestif : un frottis de jabot et un examen microscopique permet au vétérinaire de diagnostiquer aisément la maladie. Elle est synonyme de baisse de forme chez les pigeons de concours, et les traitements sont donc fréquemment mis en œuvre. On peut parfois voir des placards jaunâtres dans la gorge des sujets atteints. La maladie se donne de sujet à sujet, dans les paniers de transport, ou de mère à pigeonneaux lors du nourrissage.

Chez les canaris, le parasite se fixe d'avantage dans les sacs aériens au niveau de la tête, dans les sinus ... Elle provoque, comme nous l'avons vu , des yeux rouges et larmoyants, puis il y a apparition d'abcès, des démangeaisons, des difficultés respiratoires, des difficultés à s'alimenter, entraînant la mort. Le plus impressionnant est sans conteste ces abcès des sinus et des sacs aériens, incurables par les traitements classiques. Mais il y a également stomatite ( inflammation de la muqueuse buccale ).

De plus tôt, la maladie avait déjà été reproduite expérimentalement chez le canari, et les chercheurs avaient décrit comme symptômes, un amaigrissement progressif, une diarrhée jaunâtre, des claquements du bec, et une respiration bruyante.

Le diagnostic doit se faire sur animal vivant : les oiseaux envoyés en autopsie , morts depuis plus de 15 minutes sont inutiles pour la recherche de la maladie. Il faut pratiquer , comme chez les pigeons, un frottis de l'arrière bouche et du jabot, et examiner immédiatement au microscope, pour visualiser les trichomonas, mobiles sur la lame porte objet. Taille du parasite : 5 µm

Les trichomonas agissent en irritant les muqueuses de l'oiseau ( digestives ou respiratoires chez le canari ). Les muqueuses abîmées sont alors atteintes par des bactéries complicantes qui provoquent les abcès.

La contamination se fait de façon directe ( d'oiseau à oiseau, par échanges sociaux de bec à bec ) ou indirecte ( perchoirs, mangeoires, abreuvoirs ).
La maladie est donc toujours introduite dans un élevage par l'achat d'oiseaux porteurs.

Le traitement :
1. Dimétridazole : 40 mg/kg de poids vif par jour pendant 7 jours.
2. Metronidazole : 50 mg /kg de poids vif par jour pendant 7 jours.

Adressez-vous à votre vétérinaire.

Pratiquement , on peut par exemple utiliser le Tricho-Plus® : 1 sachet pour deux litres d'eau pendant 7 jours.

Les traitements doivent être précoces ! ( stade conjonctivite ). Parce que si les abcès sont déjà installés , le pourcentage de guérison sera aléatoire.
Il faut se méfier d'un surdosage qui peut être fatal !

Le plus souvent, en cas de maladie installée, le traitement avec Tricho-Plus est d'ailleurs insuffisant : nous avons vu que les bactéries complicantes jouent un rôle majeur ! Il faut donc associer , au métronidazole, un antibiotique : association Doxycycline + Tylosine du club ou Cosumix-plus® ... etc...

Cette utilisation simultanée d'antibiotiques n'est vraie que pour le traitement ! Pas pour les traitements préventifs.
Car il s'agit, vous l'aurez compris, d'insister sur la prévention de la maladie, lors des achats !
Que faire pour tenter de limiter les risques avec les oiseaux achetés ?
1. Mise en quarantaine : la maladie a une période d'incubation de 4 à 14 jours.
2. Traitement systématique des achetés douteux.
3. Désinfection du matériel utilisé pour ces oiseaux.

La trichomomiase n'est donc aucunement une nouvelle maladie ! Mais son action et son isolement chez nos canaris sont par contre de plus en plus fréquents. Pensez-y même lors de conjonctivites apparemment banales surtout si vous avez récemment acheté des nouveaux sujets.

De façon plus large, que peut-on conseiller comme précautions générales à mettre en œuvre lors des achat ? ( particulièrement si les achetés sont de valeur, et s'ils proviennent du Sud )

Isolement strict pendant 3 semaines ( attention aux mangeoires et abreuvoirs utilisés )
Une goutte d'Ivomec sur chaque oiseau
Pulvérisation ( Ectospray® ou Vermikill® )
5 jours de Tricho-Plus® et ensuite Probiotiques et vitamines.
Vaccin antivariolique ? Selon les cas.

En espérant vous être utile.
©Jean Humier

_________________
Üdv:Nyíri Ferenc

Mutáció, modifikáció, vagy manipuláció?
Őszinte örömmel olvastam Csaba utolsó írását. Csaba belecsaptál a lecsóba rendesen, mert kimondtad a lényeget! A tenyésztés és a pingálás két különböző dolog, annak ellenére, hogy mind a kettőt lehet mesterszinten művelni. Nem tudom, hogy egyáltalán létezik e olyan kanáris, aki felvetésed lényegét eddig végiggondolta volna, vagy valamilyen szakkönyvben erről értesülhetett. A csicsörkés fórumon a színekről és a színtáplálásról részletes anyag olvasható, így azokat nem ismételném meg. Maradjunk csak a lipochromok elemzésénél! A mutáció meghatározásából szeretném kihangsúlyozni, hogy az gyorsan, váratlanul következik be, valamilyen mutagén hatására. Mik is a mutagének? Ilyenek lehetnek a vegyszerek, permetszerek, vírusok, ártalmas gőzök, radioaktív besugárzások, erős fény és hőhatások stb. Nem kell magyaráznom, hogy ezek minden élő szervezetre károsak. A hatásuk megjelenhet a testi, vagy ivari sejtekben, kromoszómákban, génekben. Ezek a mutációk 90-99 %-ban, hosszabb, vagy rövidtávon halálosak. Az életben maradottak is torzak, dongalábúak, Dawn kórosak, mongoloid jellegűek, daganatos következményekre hajlamosak. Az a csekély 1-2%, ami életképes, azokból lehet az új változatokat, színeket további munkával kialakítani, megfelelő egyedszámmal megerősíteni. Tehát mutációval, élőlények sorsával, felelőtlenül senki sem játszadozhat. Akkor, hogy is van ez a színkanárinál, ami a kanári fajon belül az egyik fajta, színváltozatok gyűjtőneve. A VAD kanári /Serinus canaria/ a régebbi COM besorolás szerint fekete sárga, ismert magyar névvel zöld nem intenzív madár. / Megjegyzés kezdőknek: az intenzív nem a színek intenzitását, hanem a tollak szerkezetében elfoglalt helyzetét jelenti./ Ebből természetszerűen következik, hogy a legősibb háziasított kanári 1650-től napjainkig, fekete sárga, azaz a zöld melanin madár. Minden madarat a teljes génkészlete határozza meg, ez a genotípusa. Ebből a szemmel érzékelhető jegyeket, színeket egy szűkebb készlet jeleníti meg, ez a fenotipusa. Az öröklés törvénye szerint adott génkészlettel gazdálkodhatunk. Közérthetően, ebből elvehetünk, módosíthatjuk, de bővíteni nem lehet. Van még egy megoldás, egyes gének cseréje. Ez olyan fajok közötti keresztezéssel lehetséges, melyek termékeny utódokra képesek. Csakhogy az általam ismert, és valószínűsíthetően e célból szóbajöhető összes serinus faj, különböző mértékben és méretben, de fekete sárga, azaz zöld melanin madár! Tehát PIROS SERINUS NINCS. TEHÁT PIROS KANÁRI SINCS! Ebből pedig csak egy következtetés lehet, ha PIROS KANÁRI SINCS, akkor, a COM BESOROLÁS SZERINTI PIROS MADARAK SEM LEHETNEK MUTÁCIÓK. Amit biztosan állíthatunk, hogy a fekete sárga melanin madárból, valamilyen külső körülményre, eltűnt a melanin festék. 1750 körül megjelent a sárga. Hasonlóan hirtelen jött létre a fehér 1750-1800 körül. Tehát valószínű, hogy a fehér és sárga, mutáció. Csaba most jön a legizgalmasabb kérdés. A lipochrom sárgák között melyik a mutáció és melyik a modifikáció? A sárga, vagy a sárga fehér szárnyú? Ugyanis a sárgákat is lehet színre etetni, azaz „manipulálni”. Most szándékosan használtam ezt a kifejezést. A színezés nélküli „normál sárgák” evezőtollai nem sárgák. Ebből megint csak levezethető, hogy a fehérszárnyú piros, valakiknek tetsző, félig színezett, sárga mutációból származó, manipulált-modifikált madár. Minden sárga színezhető! A „bugyi” szín is a sárgarépa következménye. Nézzétek meg, hogy sárgarépa nélkül a legpirosabb madár is milyen lesz! Még bugyi színű sem! Az, hogy egy madár piros vagy sárga, az attól függ, hogy a karotint hogyan tudja lebontani-átalakítani. Az egyik csak a luteinig jut el, ez a sárga, a másik az astaxantinig ez a piros. Ha ezeket mesterségesen adagoljuk, megoldódott a probléma. Viszont a színezés időbeni és mennyiségi adagolása is tudomány. Itt most megállok. Üdv. Lakó Antal

Csak a magam nevében tudok nyilatkozni, tanuljunk együtt! A fórum már csak ilyen, nem mindig van itt mindenki, és helytől, időtől független. Amit viszont írunk, sokkal többen olvassák...
Maradjunk azonban csak egyenlőre a lipochromoknál, rengeteg kérdés van még itt is.
Sajnos a fehérek felé irányuló kérdésedet továbbra sem érte, passzolom másnak

Mutáció kontra modifikáció: (Nálam sokan és jobban is megfogalmazták már biztos.)
Mutáció genetikai szinten történő változás (abnormális vagy degenerált kinek mi tetszik) mely örökletes, vagyis az utódokban is átvivődig. Megjelenhet ez színben tollazatban méretben vagy bármilyen más tulajdonságban (akár rosszban is).
Modifikáció: ellentétben a mutációval, külső tényezők alapján bekövetkezett változás, mely az egyed genetikai állományát nem változtatja meg, ezért nem is öröklődik. Amint ez a külső módosító tényező megszűnik, az egyed normális, genetikai jellemzői fognak ismét megjelenni. A példából kiindulva, a fehérszárnyú egyedek a következő vedléskor elhullajtják fehér evezőiket és mondjuk színeseket növeszt helyette. De had legyen itt most nekem is egy kérdés: A kanáriknál hogyan történik az első pár vedlés illetve a tollazat növekedése?

Viszont ehhez szorosan kapcsolódó kérdéskör amit már korábban is feszegetett Anti, (külföldi szakirodalom is tele van vele) szín táplálás vagy szín tenyésztés?
Sokan (pláne a kezdők vagy csak hobbi tartók) megörülnek amikor megvesznek egy gyönyörű piros kanárit kedvencnek, mert megtetszett nekik a színe. Aztán amikor az egyébként normál és jó körülmények közt tartott egyed a következő vedlés után bugyiszínű lesz, bizony elcsodálkozik (vagy elkeseredik) hogy mi lett a kedvencéből...
Ilyenkor merül fel mindig a kérdés, színben tenyésztünk, vagy csak táplálunk? Direkt nem megyek bele a piros kanári genetikájába, vagy kialakulásának a történetébe.
Ha valaki piros színkanárit tenyészt, mi alapján szelektál illetve állítja fel a törzsállományát? Ha egy kanári genetikai tulajdonságát (mutációt jelen esetben) külső tényezővel, vagyis színtáplálással módosítunk (modifikáció) akkor hogyan is van ez? Mesterségesen elnyomjuk a madár eredeti színét, ha ügyes a tenyésztő és jól ért a színezéshez, szebb madarakat tud előállítani mint az, akinek genetikailag jobb állománya van. Szelekció során pedig azok az egyedek maradnak bent a tenyésztésben amelyek jobban színezhetőek, mintsem amelyek tényleg pirosak?

Sziasztok mégis alakul a dolog!
Az ismeretterjesztés alapjai adottak. Érdemes mindenkinek megjegyezni a domináns és receszív, intenzív nem intenzívvel kapcsolatos tömören is szakszerű megfogalmazást. Most már csak tanulja meg minden kezdő a felismerésüket is.
Ettől függetlenül a D3-D4 valójában továbbra is magyarázatra vár. Hétköznapi ember nehezen érti meg, hogy a receszív fehér mitől „dominánsabban fehér” a domináns fehértől a D1 D2-től? Egyébként Csaba az nem baj, hogy mi nem értünk a kanárihoz, mi beszéljünk csak a kezdőkhöz! Mondjuk csak a magunkét Jóskának úgy, hogy azt János is értse! Talán egyszer azok is megszólalnak, akiknek érteni is kell a felvetett gondolatainkból. Mellesleg a mutáció-modifikációval feldobtál egy labdát, amit kénytelen vagyok újabb kérdéssel lecsapni. A gondom csak az, hogy e kérdésfelvetés itt legyen vagy a COM- témakörénél? Na majd oda teszed, ahova gondolod. Szóval én valójában modifikációról szándékosan nem beszéltem, csak a mutációk veszélyeire figyelmeztettem mindenkit, és arra utaltam, hogy szakmai igényesség ott nincs, ahol minden megjelenési formára kitalálunk egy osztályt. Ez a 2x162 osztály, maga a vicc! Persze ismétlem a COM azt, tesz, amit akar, én ehhez kicsi vagyok. Az viszont biztos, hogy ezen a világrekordon minden magára adó szakembernek el kellene gondolkodni! Most, hogy ne írjak litániát, visszatérek a „csaposokhoz”. Az irodalmi anyagot én is ismerem a fehérszárnyúakról. Minden ilyen madarat törölnék a hazai tenyészetekből! Először is mitől modifikáció, azért mert valaki így írta le? Mi van akkor, ha csak egyszerűen a tulajdonosa nem tudja, tudta jól színezni? Mi van akkor, ha a következő évben is ilyen marad? Mi van akkor, ha tulajdonosa az intenzív pirosat sem tudja jól színezni, akkor ebből lehet két-három év múlva is fehérszárnyú? Egyébként is ki tudja megmondani, hogy a 162 színosztályból mennyit tekinthetünk egyértelműen mutációnak, és mennyit nevezhetünk olyan modifikációnak, melyeket csak mesterséges színezőkkel teszünk olyanná, amilyent egy osztály megkövetel? A lipochrom piros intenzív és a lipochrom piros nem intenzív párosítása egyértelműen követendő, Csaba PONTOSAN ÉS SZAKSZERŰEN indokolta. Írásomban kérdéseimet a legegyszerűbb, és a nálunk is leggyakoribb kanári színekre korlátoztam, hogy a kételyek és a tanulás az alapoknál rendeződjenek. Végezetül csúnya kérdés, de milyen színű a színezés nélküli lipochrom piros kanári, és hogyan különböztethető meg a német „kontyostól”? Csaba mi a véleményed megszólalnak a kanárisok is, és akkor mehetünk néhány osztállyal tovább? Üdv mindenkinek Lakó Antal

Sziasztok,

Lakó Anti bedobott pár kérdést, szakmázzunk akkor: Anti után szabadon azonban had kezdjem azzal hogy "Én tényleg nem értek a kanárikhoz!"



D3-4: Nem biztos hogy teljesen értem a kérdésed...
Mivel a D1-2 a domináns fehér, ezért a recesszív fehéreket a D3-4-be kell sorolni nevezéskor.
Ha a kérdésed arra irányult volna, hogy genetikailag mi a különbség az autoszomális recesszív és domináns öröklődést közt, akkor pár mondatban(litánia nélkül):
A domináns öröklődés esetén ha a mutáció akár csak egyetlen kromoszóma páron jelen van, akkor az már szemmel is látható, vagyis hatása megnyilvánul. Ilyen mutációnál nem szokás hordozóról beszélni, hanem inkább egyfaktoros vagy kétfaktoros egyedről. Az esetek többségében a kétfaktoros dominancia megjelenése letális faktorhoz vezet.
Recesszív öröklődés esetén azonban a mutáció csak akkor nyilvánul meg az egyed küllemén is, ha az a kromoszómapár mind a két tagján jelen van. Ha csak az egyiken található meg, akkor szokás hordozóról beszélni.

D31: lipochrom piros intenzív fehér szárnyú:
a fehér szárnyú nem mutáció, hanem modifikáció. Vagyis nem örökletes tulajdonság, az egyed fióka korától megfelelő színezésekkor kialakított pigmenthiány az evezőkben. A fehér szárnyú "technikai" sportág. Vedlés után normál piros intenzív lesz az egyedből, genetikailag megegyezik a D29-el.

D29 és D33: lipochrom piros intenzív és nem intenzív:
Ha nem intenzív egyedet egy szintén nem intenzív egyeddel teszünk párba, akkor a nem intenzív toll szerkezet még jobban felerősödik az utódokban. Ennek eredményeként probléma lehet a tollazat növekedése, cisztásodása stb. Ugyan ez a helyzet az intenzív x intenzív párosítás esetén is, vagyis nem ajánlatos. A kérdésedre pedig válaszolva, a két osztályt keresztezni kell, hogy megfelelő és egészséges egyedeket kapjunk.

Tóth Sándor Nyíregyházáról fehér és sárga Phaeokat is hozott a Tiszafüredi kiállításra.

Sziasztok !

Nem tudtok valakit aki fehér vagy vörös mozaik pheókat tenyészt? Mert keres-kínál-ra nem jelentkezik senki.