Szia! Nem is állítottam hogy van benne, csak azt hogy jolovit-tal helyettesítem! Egyébként ha összeakarod hasonlítani a két szert akkor itt a jód előállítása, már csak a jolovit összetevői előállításához szükséges anyagok előállítását kell megkeresned és már meg is teheted. Lehet hogy fogsz köztük hasonló anyagokat találni, de ha nem én akkor is ezt használom és neked nem kell figyelembe venned az én hozzászólásomat.
Idézet:
Kémiai elem; jele J, atomsúlya=126,54. Ez elemet Courtois fedezte fel 1811. a tengeri növények hamujában; közelebbről Davy, főképpen pedig Gay-Lussac vizsgálták meg. A természetben színállapotban nem fordul elő; vegyületei közül a jodidok a természetben igen elterjedtek. Némely ásványos vízben kissé jelentékenyebb mennyiségben, továbbá a tengervízben kis mennyiségben előfordul. A tengerben élő állatok és növények többje a jódot szervezetében felhalmozza. A chilei salétromban és más ásványokban kis mennyiségben szintén előfordul. Általában a természetben előforduló kloridokat kis mennyiségű jodidok kísérik. A jód előállítására a tengeri és tengermelléki növények hamuját használják, különösen tengeri algák, a Fucus- és Laminaria-féleségek tartalmaznak jelentékenyebb mennyiségű jódot. E növények hamujában sok a nátriumkarbonát, továbbá szulfátokat, tioszulfátokat és kloridokat tartalmaz, ezenfelül nátrium és magnéziumjodidot; a hamu jódtartalma 0,1-0,5%. E hamut Skóciában kelp, Normandiában varek-nek nevezik. A jód előállítása végett a hamut vízzel kilugozzák, amikor az említett sók feloldódnak. Az igy kapott oldatot besürítve, a nehezebben oldható sók kikristályosíthatók. Az így előállított anyalugot a még benne foglalt nátriumkarbonát, tioszulfát és szulfid elbontása végett, híg kénsavval megsavanyítva felfőzik, azután belőle a nátriumszulfátot lehetőleg kikristályosítva olyan végső anyalugot kapnak, mely nátrium- és magnéziumjodidban bővelkedik. Ezt kénsavval és barnakővel alkalmas készülékben melegítik és az elillanó jódgőzöket üvegedényekben megsűrítik. Az így előállított nyers jódot megtisztítás végett először is megszárítják, azután újból felszállasztják, rendesen kevés káliumjodiddal vegyest, hogy a szennyező klórt és brómot eltávolítsák. A jódtartalmú anyalugból ugy is készítik, hogy abba annyi klórgázt vezetnek, amennyi a jodidok elbontására éppen elegendő; ilyenkor a jód csapadék alakjában kiválik. A leszűrés, kimosás és megszárítás után felszállasztják. Újabban a chilei salétrom átkristályosításakor kapott anyalugot, amely jódsavas nátriumot tartalmaz, jód előállítására felhasználják. E végből ez anyalughoz ferroszulfát és rézszulfát oldatát elegyítik, amidőn a ferroszulfát a jódsavas nátriumot nátriumjodiddá redukálja, ebből pedig a rézszulfáttal kuprojodid válik le csapadék alakjában. A kuprojodidot kénsav és barnakővel melegítve, jód válik szabaddá.