feketemarcsi írta:
Én olvastam a cikket, számomra két dolog miatt nem meggyőző 100 %-ig:
-Ahogy végéről kiderül ez egy marketing célú cikk, ami a forgalmazó megrendelésére készült, én már láttam ilyet a citrex nevű szerről. Nagy lelkesen ki is próbáltam fentartások nélkül. Hiba volt!
- A második ok részben kapcsolódik az elsőhöz, ezek a tesztek, mint a citrex-es, mint az almaecetes cikknél rövid életciklusú, gazdasági célú állatokkal készültek. A citrex kapcsán volt egy rakás kérdésem, a forgalmazó felvette a kapcsolatot a külföldi gyártóval és sorra derültek ki a dolgok, magyarul nem olyan szép és kerek a dolgok, ahogy a lentihez hasonló marketing célú cikkben megjelent. Annak is ilyen szépe eredményei voltak broiller csirkékkel, japán fürjekkel, viszont hosszabb életciklusú, vagy másként működő, pl. fészeklakó fiókáknál jöttek sorra a problémák. Meg is szüntették a magyarországi forgalmazást.
Szóval nekem ugyanezek az aggályaim vannak az almaecettel is, egyébként én is használom, de csak bizonyos szabályokat betartva. Ugyanis van különbség madár és madár között. A japán fürjeknél tökéletesen bevállt, viszont a díszfürjeknél a tojásrakási időszakban már problémát okozott, ugyanúgy a kanáriknál és gyémántgalamboknál is, a papagájoknál viszont nem.
A vesekőről gyanítom, hogy nem egy 1,5-6 hónapos korig termelésben tartott haszonmadárnál jelentkezik, de ahogy olvastam, erre nem is tért ki a kísérlet, mert a takarmányhasznosítás, súlygyarapodás, elhullás volt a fő szempont, mint minden haszonállat esetében szokott lenni.
Hosszú távon elképzelhetőnek tartom ezt a negatív hatást is egyes fajoknál, mert a legújabb nézetek szerint a szervezet hosszú távú savassága káros, ezért gyártanak már lúgosított vizet házikedvenceknek is.
-Ahogy végéről kiderül ez egy marketing célú cikk, ami a forgalmazó megrendelésére készült, én már láttam ilyet a citrex nevű szerről. Nagy lelkesen ki is próbáltam fentartások nélkül. Hiba volt!
- A második ok részben kapcsolódik az elsőhöz, ezek a tesztek, mint a citrex-es, mint az almaecetes cikknél rövid életciklusú, gazdasági célú állatokkal készültek. A citrex kapcsán volt egy rakás kérdésem, a forgalmazó felvette a kapcsolatot a külföldi gyártóval és sorra derültek ki a dolgok, magyarul nem olyan szép és kerek a dolgok, ahogy a lentihez hasonló marketing célú cikkben megjelent. Annak is ilyen szépe eredményei voltak broiller csirkékkel, japán fürjekkel, viszont hosszabb életciklusú, vagy másként működő, pl. fészeklakó fiókáknál jöttek sorra a problémák. Meg is szüntették a magyarországi forgalmazást.
Szóval nekem ugyanezek az aggályaim vannak az almaecettel is, egyébként én is használom, de csak bizonyos szabályokat betartva. Ugyanis van különbség madár és madár között. A japán fürjeknél tökéletesen bevállt, viszont a díszfürjeknél a tojásrakási időszakban már problémát okozott, ugyanúgy a kanáriknál és gyémántgalamboknál is, a papagájoknál viszont nem.
A vesekőről gyanítom, hogy nem egy 1,5-6 hónapos korig termelésben tartott haszonmadárnál jelentkezik, de ahogy olvastam, erre nem is tért ki a kísérlet, mert a takarmányhasznosítás, súlygyarapodás, elhullás volt a fő szempont, mint minden haszonállat esetében szokott lenni.
Hosszú távon elképzelhetőnek tartom ezt a negatív hatást is egyes fajoknál, mert a legújabb nézetek szerint a szervezet hosszú távú savassága káros, ezért gyártanak már lúgosított vizet házikedvenceknek is.
A marketing-meg a haszonállatok, való igaz, hogy nem a miáltalunk tartott madarakról szól az ismeretető de nyújt egy kis támpontot, hogy mégis mire használható. Kénytelenek vagyunk tapasztalatot szerezni mert nincs szakirodalom ami a mi madarainkra volna leírva. Erre írtam azt ( nem kell nekem hinni és követni se), hogy már hat éve folyamatosan itatom és nekem az a TAPASZTALATOM eddig, hogy nincs negatív TAPASZTALATOM ( pintyek,Gouldok,kanárik,papagájok).
Egy kicsit más dolog : egy olyan problémával küzdök (betegség) ahol a savaság (emésztés) szintentartásában az lett a megoldás , hogy almaecetes (1%) vizet kell fogyasztanom így a problámám 85-90 %-ban kordában tartható.