Sziasztok !
Lajos hozzászóllásának minden részletével egyet értek!
Miért gondoljátok,hogy a madaraknak szükségük van egy kis nyomorgatásra , böngyörgetésre?
Nem !..,erre csak nektek van szükségetek !
Sokkal nagyobb élményt nyujt egy lehetőleg optimális helyen és körülmények között tartott madár viselkedésének szaporodásának,fiókanevelésének a megfigyelése.
Szerintem aki szelíd madarat szeretne vegyen ki az odúból egy "édibédi,,fiókát és nevelgesse formálgassa
kedvére,persze továbbra is szemelőtt tartva a madár szükségleteit.
A tenyészmadarak folyamatos háborgatása viszont magában hordozza a sikertelenséget és a kudarcélményét.
Gyakran olvashatunk olyan csodálatos sikerekről,hogy párbaáltak ,letojtak,költöttek,...aztán jönnek a
segélykiáltások,hogy nem etet,elhagyta az odút,tépi a kicsiket,..
Ja meg simizget a nagyi ,a kistesó,és minden ismerős aki beesik az ajtón,....aztán vajon mitől pusztultak el?...pedig milyen szép tollasak voltak már,....meg én mindent megtettem....
Persze az is lehet ,hogy rosz irányból közelítem a témát és a privát véleményemmel egyedűl vagyok itt.
Nem vagy egyedül.
Én sosem babusgatom a nálam kelt madarakat mégis, az idegbeteg nimfákat kivéve viszonylag szelídé válnak. A leválasztott hullámosok röpdéjébe lépve nyomban átalakulok karácsonyfává és kifele menet úgy kell lesöpörnöm magamról néhányukat. A nálam kelt hímek pedig több év után is rám szállnak, ha van időm és úgy akarom a csemegét kézből is elfogadják. Nekem ennél nem is kell több.