Macky írta:
Sziasztok!
Külföldi szakkönyvekben is lehet olvasni egyedi eseteket pl. hogy Tigrispinty -10C fokon énekelt külső röpdében. El tudom képzelni, hogy egy belső röpdéből jött ki éppen ,,levegőzni". Azt már nehezebben , hogy állandó ilyen hőmérsékleten olyan jó kedve lenne, hogy dalra fakad...
Úgy gondolom, hogy a szakirodalomban megadott hőmérsékleti határok is csak támpontot adnak egy bizonyos faj igényeire vonatkozóan. Pl. Rácsosszárnyú asztrildoknál is megemlítik, hogy 20C felett kellene biztosítani Nekik. Kíváncsi lennék, hogy egy hűvősebb hajnalon mennyit mutat a hőmérő higanyszála a hazájában... Igaz, a ,,Mieink" szinte domesztikálódott madarak de talán mégse az a cél, hogy meghatározzunk olyan hőmérsékleti határokat amelynél egy bizonyos faj egyedei megfagyva vagy megfőve esnek le a rúdról.
Azt hiszem, hogy valahol ez a kiindulási pont a kérdés körüljárásához. Minden élő szervezet az élőhelyén elvisel egy meghatározott hőmérséklet ingadozást és ez lehet fajonként és egyedileg is kisebb-nagyobb mértékben eltérő. A szabadban élők jól alkalmazkodnak a körűlményekhez, akár szokásait, akár a kültakaró kialakulását vizsgáljuk.
Konkrétan, ha az állatot (az egzotákat is) folyamatosan ridegen tartjuk sokban alkalmazkodnak az adott körűlményekhez. Ez azért nem azt jelenti, hogy mérték nélküli szélsőségeket is átvészelnek, hanem inkább azt, hogy a töle telhető legnagyobb mértékben igyekszik az életfunkcióit a túlélésre aktivizálni. (Többet táplálkozik, aktívabban mozog, menedéket keres stb.) Ezzel az átállással háttérbe szorítva más életfunkciókat pl: a szaporodást, mely már bizonyos tenyésztési célok elérése szempontjából akár károsodásnak is vehető.
A gondolat menetet egy kisérleti adatsorral szemléltetném.
Zebrapintyeknél lett megfigyelve a következő:
Egyenlő nagyságú zárt térben, szél és csapadék mentes környezetben két csoportban 1o - 1o hasonló testtömegü és nemű (hím) egyedet különítettünk el két különböző hömérsékleti viszony és tartási mód hatásainak megfigyelésére :
1. Kültakaró alakulása,
2. Táplálék felvétel változása (1o napos megfigyelési szakaszonként)
3. Ürítési változások megfigyelése. (ugyancsak 1o napos szakaszonként)
4. Vitalitás és szaporodási aktivitás megfigyelése.
5. Károsodás gyakorisága, módja.
Mindkét csoportot a téli időszakban havonta 1 x 1o napig figyeltük meg, majd a kapott adatokat kiértékeltük.
Az 1 -es csoportnál melegedő hely biztosításával a külső hőmérséklettől fűggően + 5 és minusz 17 C fok között ingadozott a hőmérséklet.
A 2 - es csoportnál belső térben + 15 és + 2o C fok közötti értékek voltak.
Tapasztalatok :
1. kérdésnél : a kültakaró tömöttsége az 1 - es csoportnál 3 x dúsabb volt mint a 2 csapatnál.
2. kérdésnél : a táplálékfelvétel az 1 csoportnál 52 %-al megnövekedett. Beltartalma az olajos magvak javára növelve lett. A többletfogyasztásból és a beltartalom változtatásból eredő elhízást nem tapasztaltunk. A 2 - es csapatnál csak alaptakarmányt kaptak.
3. Kérdésnél : Érdekes módon a nagyobb tömegü takarmányt fogyasztó 1 - es csapat tagjai közel 1o % - al kevesebbet pottyantottak, mint a 2-es csapat. ( ennek a mérése volt a legnehezebb feladat és esetleg nem is lehetett pontos mivel a pihenőhelyek alatti pottyantásokat tudtuk mérni.)
4. Kérdésnél : A vitalitásban nem sok különbség mutatkozott, mindkét csapat mozgékony és aktív maradt. Kivéve az 1 csapatot ahol a hideg napokon a nemi aktívitás ( udvarlási rítus, párzás, éneklés)teljesen megszünt, illetve azokban az időszakokban jelentkezett, ahol a külső hőmérséklet elérte a + 1o C fok feletti értéket. Ez persze lehetett a hímek tojóktól való elkülönítésének következménye is. Viszont a hideg ellenére megfigyelhető volt a területvédés fokozódása, főleg az éjszakai szállás megtartásának tekintetében, viszont azok az egyedek melyek nem oduban éjszakáztak 2-3-as kis csoportba verődve, összebújva melegítették egymást. Ugyanez a 2-es csapatnál nem jelentkezett éjszakai pihenőhelyüknél nem minden esetben foglalták el a felkínált fészket, többnyire elkülönülten egyedűl éjszakáztak.
5. Kérdésnél : Károsodást ezen a kisérletsorozaton nem tapasztaltunk. Nem volt fagyási, vagy verekedésből származó sérülés, sem elhullás. Mindkét csapat nemi aktívitása a tojók beengedésével hasonló szinten mozgott. Azzal kiegészítve, hogy az 1 -es csapatot az összeeresztés előtt 1o napig 15 - 2o C fokon előmelegítettük. Ezzel stimulálva a hímivarsejtek fejlődését.