Képzeljétek!
Tegnap Albert nálam volt, de letettem a földre egy picit, mert úgy vettem észre sürgősen pottyantania kell és ez volt a leggyorsabb mód erre. Pottyantott is, aztán meg leeresztett szárnnyal jött oda hozzám és etetni kezdett. Ez most udvarlás volt? És utána magától, mint egy nagyfiú ráült a kezemre (ilyet még sosem csinált), aztán egyszercsak jól belémkapaszkodott (ami hát mit mondjak maradandó nyomokat eredményezett

) és elkezdett csapkodni a szárnyával, de végül nem emelkedett el. Hát a szívroham jött rám, mert még mindig parázok egy kicsit az első repüléstől.
De a nap megkoronázása, hogy tegnap iszonyatosan karattyolós kedvében volt kicsi tollpamacsom, hát egyszercsak azt hallom, hogy hello.

Azt hittem rosszul hallok, mert még csak 12 hetes és ezt nem is olyan gyakran mondjuk neki, inkább szevasz, vagy szia anya, szia apa meg ilyenek. Ma is kételkedem, hogy nem én hibbantam-e meg vagy képzelem bele, de még az este folyamán 5ször 6szor hallottam. De még mindig nem tudom, hogy ez lehetséges????
Ilyen okos kis madárkám van aki ilyen hamar beszél????
Albert..
