szmolai írta:
Kedves kisboszorkányok! Tessék szépen seprűre pattanni. Meg kell varázsolni az én két madárkámat. Béküljenek meg, legyen nekem is picike madárkám!

, Imola, szólítottál?
Jövök én szívesen, de a hiányzik a segédpilótám! Egyedül meg nem tudok megbírkózni az új Nimbuszommal ekkora távolságon...
Imolka, mondaná Doromboló, tessék kézbevenni a madarakat, levergálni: hájas vagy nem hájas? Ha túl hájas, sovány kaját kapjon. Ha nem hájas- és tojó, akkor kaphat töményebb kaját. Biztosan már bátrabban fogod meg őket, és hetente megnézed

. Ha jól értettem, külön vannak, a tojónál van fészek és fészekanyag? Legyen. Aztán én nem is tudom...

Ti naponta kétszer adtok enni a madaraknak??? Eccer egy mericske nem elég? Imola, én azt mondom, hogy figyeld a madárkáidat! Csináld, ahogy ők kérik. És ha azt látod, hogy a tojó fúrja a fészket, reagál a szerenádra (aranyosan ficsereg, homorít) és ráadásul még piros is! -szemmel láthatóan egymásba szerelmesedtek

, akkor engedd be hozzá a legénykét, és százasbiztos, hogy meglesz a l'amur... (Igen, tudom, hogy én mondtam neked, hogy együtt is tarthatnád őket, de figyelmeztettelek, hogy ebből baj is lehet... Ja, nem arra gondoltam, hogy összebalhéznak a madarak, hanem hogy minket fognak ledorombolni érte... Meg is kaptuk, és a jelek szerint nem hiába

Bocsi.)
A kis ficsúrt, az egykémet nem akarom elválasztani a mamájától, míg nem lesz önálló. Nem fogom kézhez szoktatni. Régen volt ilyen elképzelésem, de túl sokan voltak ahhoz, hogy valamelyiküket is kiszemeljem kedvencnek

Utána meg a közös röpdében a "kezes" nem is biztos, hogy jól érezte volna magát... Az egyeském, kit Mona Rolandnak keresztelt

, pár nap múlva megkapja a csillogó-villogó gyűrűjét, amit nagyon remélem, fel is tudok majd húzni a lábára... Na, ez érdekes lesz, mert még ilyet eddig nem csináltam, de már utánanéztem a módszernek. Azért is félek

... És itt jut eszembe, Amaryl, amilyen filmet hoztál a youtub-ról, ott miért rajzolták körbe a gyűrűt filctollal, vagy mivel

???