Üdvözlök mindenkit!

Soxor megfogadtam, hogy maradok rolleréknél, de mielőtt mennybe menne a DM szerkesztősége, az idézett gondolathoz hozzátenném: hogy jártam a DM- be tervezett-megjelent "cikksorozatommal"?

Szeptemberben jeleztem Kovács úrnak, hogy egy sorozatot tervezek írni a rolleresekről, a r. énekversenyről a fajtát népszerűsítő szándékkal. Ebben az e-mailben el is küldtem az első írást, amely R.G. -ről, a kanárizás egyik vitathatatlanul meghatározó alakjáról szólt. Említettem levelemben a következőket is: a második részben M.B.-t, a harmadikban I.F.-et szeretném bemutatni, majd ezután a december végi versenyről küldenék egy beszámolót. Tehát- és ezt is konkrétan kértem- a november, december, január, februári számban szerettem volna ha megjelennek írásaim. Válaszában Kovács úr megköszönte az elküldött anyagot, és megígérte, hogy lapzárta előtt visszaküldi a nyomdakész anyagot átnézésre. Tehát ezt nem kértem, önként felajánlotta!

Meglepetésemre az R.G.-ről szóló cikket már a októberi számban olvashattam.....Nem kaptam nyomdakész anyagot, ( nem is hiányoltam, hiszen nem kellet volna még megjelennie!!!) de azt láttam a lap hasábjain amit elküldtem, és R.G.-nek hál'istennek már elküldtem az anyagot "lektorálásra", tetszett neki, tehát gond nem volt ezzel.

Elküldtem a 2.-3. részt is ahogy elkészültem képekkel együtt. A két főszereplő a szerkesztőségbe küldés előtt természetesen elolvashatta-megnézhette az anyagot, és nagyon megtisztelőnek érezték, hogy velük kapcsolatban szeretném népszerűsíteni e kanárifajtát. Meglepetésemre november elején felhívott M.B., hogy láttam -é a magazint, mert legszívesebben felrobbanna.... A róla készült cikkben I.F.-ről készült képek szerepeltek....?!
(És itt most szeretnék megjegyezni néhány dolgot... Tulajdonképpen az egész sorozatot elsősorban M.B., azaz Maróti Béla iránt érzett tiszteletből készítettem. Meggyőződésem, hogy önzetlen munkája nélkül ez a műfaj -kvázi a rollerek minőségi tenyésztése, versenyre való színvonalas felkészítése és a hagyományos év végi énekversenyek megrendezése- teljes egészében már nem létezne "kishazánkban"! Miután előzetesen átolvasta a róla írt cikket elérzékenyülve köszönte meg, hogy ily módon nagy nyilvánosság előtt is elismerték eddigi munkáját. Megemlítette, hogy több példányt rendelt a magazinból a helyi postásnál azzal a szándékkal, hogy barátainak, kollégáinak küldjön belőle egy-egy példányt, és a születendő unokájának is eltesz a családi komódba egyet......)
A tényszerűséghez tartozik: a két cikket külön-külön is több e-mailben küldtem el, mert a képek terjedelme(?) meghaladta a "nemtudomhánymegabájtot". De.... kétszer 3-4 e-mailben két hét különbséggel a két különböző tartalmú levélcsomag közt! Az M. B.-ról készült képeknek még a fájl neve is maroti-xx.jpg volt!

Gondolom nem kell ecsetelnem mennyire égett a pofám mindkét általam igen nagyra becsült tenyésztő társam előtt. Szerencsére nem feltételezték (legalábbis nagyon remélem!), hogy én kutyultam össze mindent, de elég kínos volt a szituáció....Ha nem ismernénk egymást régóta nem biztos, hogy ezek után visszaköszönnének...

Szóval régen éreztem már azt, hogy ennyire leszarják a munkámat...
Ezek után írtam egy elég epés helyreigazítási kérelmet. Lehet hogy trágárra sikerült... bár a legdurvább mondat " Géza bátyám ez jól el lett cseszve." ha jól emléxem ... Ezért elnézést kérek....de választ nem kaptam... I.F. jóval kulturáltabban kért helyreigazítást..... de Ő sem kapott választ....
Maróti Béla telefonjára a választ nem írom le, szó szerint idézni nem tudom, nem is akarom, elég vérlázító az eddig leírt trehányság is.

Három hónappal később megjelent a cikk a jó képekkel igaz hogy fekete-fehérben.

Természetesen ezekre lehet azt válaszolni, hogy csak néhány semmitmondó, nívótlan írás volt tenyésztőkről, és hogy csak az nem hibázik aki nem csinál semmit...meg hát megjelent a helyreigazítás, de egy egészen pici odafigyeléssel meg lehetett volna előzni a kellemetlenségeket... főleg hogy ezek a kellemetlenségek úgy érzem leginkább engem érintettek!

Szóval a rollerekről szóló írásaim (igaz, megkérdőjelezhető szakmai tartalommal!?)ezek után inkább ezt a honlapot, illetve a saját honlapomat gazdagítják ( vagy éppen züllesztik lejjebb!?).
Mert nem szeretném ha a 2007 évi champion roller képe egy keselyűkről szóló írásban szerepeljen (és ezzel a mondatommal nem a keselyűket szeretném leszólni!).
Lehet, hogy nem csak én gondolom ezt így...?

Arra meg nem kaptam ígéretet a szerkesztő úrtól, hogy a továbbiakban törexik arra, hogy ehhez hasonló eset ne forduljon elő....


Neubrandt Gábor

alias:

_________________
üdv : neco

http://rollercanary.hupont.hu/

Tisztelt Kovács Úr!
Azt hiszem a hozzászólások nem Kovács úr és a DM ellen szóltak, hanem (mint ahogy Eszteró Lajos fogalmazott) a mélységi igények talán jobban kidomborodnak a szaklap iránti igény irányában. Nekem mint olvasónak teljesen semleges a kiadó, valamint az újság neve, engem az érdekel, hogy azt olvashassam ami érdekel, és amirért fizetek. Én eltudnám képzelni, hogy lenne egy MDOSZ által kiadott magazin (nonprofit) szövetségi hírekkel, szakcikkekkel, aminek lehet, hogy csak 300 előfizetője lenne, és mellette a lightosabb DM az átlag (nem jutott eszembe jobb kifejezés) madarászok számára. Azt hiszem velem együtt legtöbben mindkét lapot megvennék.
Az, hogy a márciusi számban milyen cikkek voltak, fölösleges volt leírni, mert nem erről a számról volt szó, hanem összeségében. Valami hiányérzet azért mégis van bennünk, mert különben nem került volna szóba a fórumon, és nem tájékozódott volna már az IDRE is és a MDOSZ is a lapkiadás lehetőségéről.
Nem vagyok Varga Sándor szószólója, de nem hinném, hogy a DM közellensége lenne, csupán igénye lenne velünk együtt egy színvonalasabb lapra. Az, hogy juttatást kért vagy fogadott el a szakcikkekért nem elitélendő és nem is tartozik másra, Ön is elfogadja az előfizetési dijat.
Üdv: conure

Olvastam pár véleményt és hozzászólást madárkedvelők részéről, hogy Magyarországon új lapot kell indítani, mert a Díszmadár Magazinnál jobbat szeretnének.
A Díszmadár Magazin kiadójának (tulajdonosának) az a véleménye, hogy egyrészről gratulálunk minden jobbító szándékú törekvéshez és sok sikert kívánunk ehhez. Virágh Dezső utolsó munkanapján Ő pontosan ezt a szép mondatot hallhatta a munkáltatójától. Akkori felajánlást kapott, hogy új lap indítása helyett folytassa a Díszmadár Magazint, legyen tulajdonosa és kiadója annak. Megkapja a teljes előfizetői adatállományt, semmi más dolga nincs csak saját ízlése szerint csinálja tovább, és a vásárlók csak azt fogják észrevenni, hogy az impresszumban pár dolog megváltozott. Aztán ha a lap még szebb, még tartalmasabb ... lesz, akkor majd szépen ugrásszerüen a lap vásárlói száma is megnövekszik és aztán mindenki nagyon elégedett lesz.
Próbáltuk felhívni a figyelmét arra, hogy ilyen témájú lapból kettőt a hazai piac nem bír el és az egyik tönkre fog menni. Erre nem akkor, csak az első Kalit Magazin előszavából kaptuk a választ, hogy ... mi vagyunk a jobbak és a Díszmadár Magazin tönkre fog menni. Hát nem így történt.
A második kísérletről egy MDOSZ-es szakmai kiadvány előszavában olvastam: ... kell egy igazi lap Magyarországon, mert nincs semm... Hát volt ugyan egy Díszmadár Magazin és volt egy ismételt kísérlet, több éve nem hallottam róla.
Most ismét hallatszanak hangok, hogy kellene egy másik lap a Díszmadár Magazin mellett (vagy helyett).
Hát ismét felajánlja a Díszmadár Magazin kiadója (tulajdonosa), hogy ha komoly ez a szándék, lehet folytatni új tulajdonossal, új kiadóval. Csak folytatni kell, megkapva a jelenlegi olvasói és vásárlói tábort, a jelenlegi előfizetői listát, stb.
Tehát a Díszmadár Magazin várja a komoly és korrekt érdeklődőket, ajánalataikat. Mi nem vagyunk semmi jószándékú törekvésnek elrontója. Az árakkal kapcsolatosan itt a fórumon is többféle véleményt hallottam, olvastam 5 milliós elképzelésről, láttam Eszteró Lajos úr lapindítással kapcsolatos érdeklődésének eredményet 17 miilióról, meg pár milliós forgótőkéről. Hát lehet további ajánlatokat is gyűjteni, de talán a Díszmadár Magazin tuljadonosát is meg lehetne kérdezni, ... mennyiért adná el a lapot?
Ha valakit ez valóban komolyan érdekel, a laptulajdonos várja az érdeklődéseket a magazinban megtalálható elérhetőségén.

Kovács Géza

Örömmel olvastam Fegyverneki Attila véleményét:
"Visszatérve a Dm-hez, azért kíváncsi lennék ténylegesen hányan igényelnék a komolyabb tartalmat (egyáltalán mennyi olvasója lehet az újságnak) ? Azért valljuk be őszintén, nem biztos hogy olyan sokan vagyunk? .."
Hozzászólásom ehhez:
Vannak néhányak, akik félreértelmezik a Díszmadár Magazin célját. A lap nem speciális szaklap, amit ma Magyarországon kb 30-an igényelnének, pontosabban vásárolnának meg. Talán éppen Varga Sándor sem felejtette még el, hogy pontosan Ö szólitotta meg a hazai madárkedvelőket a Díszmadár Magazinban közzétett kérdőíven, hogy milyen tartalmi igényeik vannak a lappal kapcsolatosan. Ha elfelejtette az eredményt, hát itt most emlékeztetem rá. 6 (hat) olyan választ kaptunk a hazai madarásztársadalomtól, hogy ... bár elégedettek a lap tartalmával, örömmel olvasnának több szakcikket. Éppen Varga Sándor nehezményezi, hogy fiókjában lapul egy közlésre szánt külföldi fordítás leközlése... és aztán a Kovács úr nem hajlandó erre áldozni. Mert hát Kovács úr az igénytelenség híve. Ez egy nagy tévedés, a Díszmadár Magazin nem híve az igénytelenségnek, csak az volt a gond, hogy akkora összeget nem bírt el a magazin, amit a fordításért kértek. Azért örömmel hallottam arról, is, hogy a magazin elsőként közölt le nemzetközi érdeklődésre is számottartó anyagot. Természetesen akkor, az sem ingyen volt, az is pénzbe került. Talán néhányan elfeledkeznek arról, hogy a Díszmadár Magazin igenis komoly pénzeket költött (és ma is költ) külföldi anyagok megvásárlására, fordíttatására. Sajnálatos, hogy az új lap jeles szorgalmazója, éppen Varga Sándor felejti el azt, hogy bármennyire is dolgozott becsületesen, önzetlenül a magazin tartalmi színvonalának segítésén, cikkek írásával, azért elmondhatná azt is mindezek mellett, hogy nem ingyen csinálta. Nem akarok ismétléseket, de valóban vannak a Díszmadár Magazinnak olyan szerzői, akik valóban ingyen dolgoztak, dolgoznak. Köszönet érte. A Díszmadár Magazin a továbbiakban is számít arra, hogy egyre többen lesznek azok, akik a kritika mellett, vagy helyett a Díszmadár Magazinban közzéteszik véleményeiket, közérdeklődésre számítható cikkeiket, szakmai tapasztalataikat, egyszóval: írnak a magazinban. És akkor ezeket a nívos anyagokat mások is elolvashatják. Hiába nem tetszik nemelyeknek, a Díszmadár Magazinnak folytonosan olyan magazinnak kell lennie, ami a folyamatosan újratermelődő olvasói igényeket kiélégíti és mindezek közben magas színvonalú, speciálisan szakcikkeket is közöl. persze csak módjával. A lap nem szólhat kizárólagosan csak pár szakembernek.
Mindezekhez várjuk, és előre is köszönjük a további segítségeket
Kovács Géza

Itt látva némely véleményt a Magyarországon megjelenő Díszmadár Magazinról örömmel olvastam Eszteró Lajos hozzászólását a hazai lapkiadással kapcsolatosan. A Díszmadár Magazin napokban megjelenő 124. számában is megtehettem volna, hogy elmondjam véleményemet, de az nem biztos, hogy a magazin olvasóit érdekli. Ezen a fórumon, azért örülök, hogy legalább Eszteró Lajos tisztán látja a hazai helyzetet. Lehet próbálkozni akármennyi új lap indításával, de inkább kérdezem: akik kritizálják a Díszmadár Magazin tartalmát, színvonalát vajon mit tesznek azért, hogy az még jobb legyen?
Nem tudom, hogy milyen írásokkal szerettek volna hozzájárulni ahhoz, hogy például a márciusi szám tartalma a megjelentnél még színvonalasabb lett volna? Vajon Pócsi Béla diadaláról szóló közleményt, Dr. Vörös Zéta András írását a venezuelai tűzpintyről, Tóth Lajos cikkét a Timneh-jákópapagájról, Radnay Zoltán összeállítását a nemespapagájról, esetleg Gálos István cikkét, Gyerkó Tibor beszámolóját a világkiállításról,
Eszteró Lajos: Világkiállítás egy hazai szervező szemével című anyagát, Mihalec úr immár 18. írását a Fejezetek a papagájtartás kultúrtörténetéből sorozatban, Viasz Péter sorozatát az alakkanárik tenyésztési problémáiról, Dr. Gál János cikkét A tűzpinty bélkokcidiózisáról, Rostás Balázs írását az Itassunk fokhagyma kivonatot címmel, avagy Rácz Sándor tapasztalatait a kék fülesfácán tenyésztéséről, Gulyás László cikkét a FrÍz baromfiról, netán Dr. Juhász Lajos cikkét a mandarinrécéről?
Vajon mi maradt ki a márciusi számból? Mi az ami még belefért volna? Vajon a kritizálók melyik cikkel nem értenek egyet? Vajon milyen hozzátennivalójuk lenne? Vajon mikor akarnak netán cikket írni a lapba? Sok kérdést lehetne még feltenni ahelyett, hogy új lapalapítási gondokkal foglalkozzunk.
Sajnos inkább az a gond, hogy a Díszmadár Magazin immár 15. éve, 124 szám megjelenése után még mindig csak várja a jobbító szándékú cikkeket. Ehelyett némelyektől csak kritikákat látunk, de nem segítőkészséget. A segítőkészséget például azoktól kapjuk, akik igazán önzetlenül például az előbb felsorolt tartalomjegyzékben is szerepelnek. Ők azok (és még sokan mások), akik írnak a Díszmadár Magazinban, nevüket adják egy-egy cikkhez és felvállalják azok tartalmi színvonalát. Természetesen még mások is vannak, ez a felsorolás nem teljes, ez csak a márciusi szám volt. És úgy gondolom a most megjelenő, nyomdában lévő áprilisi szám sem lesz gyengébb színvonalú. Hosszasan lehetne a gondokkal foglalkozni, számomra mégis nagyobb öröm az amikor a szomszédos országokból is átjönnek vásárlóink a szerkesztőségben és elmondják, hogy a lap tartalmával, színvonalával külföldön is elégedettek. Megveszik, megrendelik a magazint 610 Ft-ért és még + a 720 Forintos postaköltséget is kifizetik. 1.330 Ft-jába kerül a lap egy-egy száma. Öszíntén elmodják azt is, hogy az ausztriai újságot az ő fizetéséből már például nem tudja megvenni. Megköszöni a magyar madarászok nevében, hogy van aki fölvállalja ilyen anyagi körülmények között a Díszmadár Magazin kiadását. Úgy véljük, hogy Magyarországon az ennél drágább lap már eladhatatlan lenne, ezért a kiadónak nincs arra lehetősége, hogy a jelenleginél több külföldi szakcikket vásároljon, fordíttasson, mert az anyagi lehetőségeknek vannak korlátai. Nem mélyülök el a lapkiadás anyagi problémáiban, 15 éve készítjük, van róla tapasztalatom. Továbbra is öröm számunkra, hogy azért vannak jópáran, akik segítik is a Díszmadár Magazint.
Köszönjük.
K. G.
u.i.: Alkalmasint szívesen válaszolok majd mások felvetéseire is.

Olvasva a hozzászólásokat, egyértelműen kiderűl, hogy a szakirodalomra szüksége van mindenkinek, csak a mélységi igények változóak.

Kb. egy fél éve kértünk egy lapindítási ajánlatot egy cégtől, ami technikailag tudja a DM színvonalát, hát elszörnyűlködtem a költségösszesítés utáni árajánlaton.

2 főállású munkatárssal, egy éves működést, valamint 3 ooo db eladott és 3o színes oldalas példányszám melett a beindítási, majd folyamatos üzemeltetése induló tőkéjének 17 Millió alap és 3 Millió forgótőkét jelőlt meg. Igaz, hogy ebben benne van egy iroda bérlése, korszerű informatikai és kommunikációs felszereléssel, a munkatársak fizetése a jogdijak, fordítási költségek stb ...a többi cafranggal együtt. Tehát minden ami egy működtetéshez kell.

Nem hittem a szememnek, hiszen a mai helyzetben ezt csak egy tőkeerős vállakozás tudja bevállalni, de nem egy egyesület, vagy legtöbbszőr egy olyan féle szerveződés.

Magyarországi díszmadarasok tábora a legjobb esetben is kb 1 5oo fő körűl mozog, de a ténylegesen a madarak szaporításával/tenyésztésével foglakozók létszáma a fele sincs és itt jön az amit kevesen tudnak, mégpedig az, hogy ezeknek a díszmadárral foglalkozóknak a legtöbbje nem is előfizetője/vásárlója a jelenlegi havilapnak.
Az okát ne boncolgassuk, hiszen semmi értelme, ezt úgyis mindenki maga dönti el, hogy megveszi -e, vagy sem. Bár amit a lap szemére hánytatok mind valós és talán jogos is, ha egy szakmai lapról lenne szó, de most az a helyzet, hogy szakmai lapot nem csinál senki, a Dm meg kizárólag magántulajdonban lévő havilap, ahol a tulaj dirigál, ha tetszik nekünk, ha nem.
Ezen csak tőkebevitellel lehetne változtatni és akkor is a tulajdonos beleeggyezésével. Én több mint tíz évig magánvállalkozóként tevékenykedtem, de ha az üzemeléshez meg voltak az anyagiak nemigen engedtem beleszólni a döntésimbe. Hát azt hiszem a DM tulajdonosa is így van ezzel és igazat kell, hogy adjak neki, a színvonalas írásoknak ára van és ha az nem térűl meg a lap példányszámainak eladásából akkor ez mint tulajdonosnak nem éri meg.. ezt meg azt hiszem nekünk is meg kell érteni.
Na erre aztán megoldást találni igencsak nehéz lesz....

_________________
üdvözlettel : -el-

Hát kedves Conure az élet már csak ilyen ! Hogy okulhassunk, előbb valakiknek okulni kell, és az sem baj ha ezt papírra is vetik (mások okulására)! Ezért gondolom azt, hogy egy színvonalas magazin nem előzmény ,hanem következmény(saját tapasztalataink, ismereteink terméke jó esetben)! Na ehhez kellene sok-sok elhivatott madarász, akik saját tapasztalataikkal, eredményeikkel iránymutatást nyújthatnának a többieknek(valahonnan táplálkoznia kell egy újságnak).
Persze hagyatkozhatunk a külföldi eredményekre is, de mennyivel hitelesebb egy hazai lap, honi tapasztalatokkal, publikációkkal !!!
Sajnos a tapasztaltabbak közül is kevesen publikálnak, hát ez sem válik előnyünkre!
A hazai könyvekről csak annyit(minden hibájuk és hiányosságaik ellenére), ha az azokban található ismereteket minden madarász birtokolná, nem kellene aggódni a hazai díszmadártenyésztés jövőjéért !


Jelzem hogy a könyvek listáját az első hozzászólásomban folyamatosan bővítem, ha valakit érdekel lapozzon vissza!

_________________
Fegyverneki Attila
www.fegyo76.blogspot.com/

Sziasztok,

A díszmadártartás irodalma, rohamos fejlődésen megy át, tudományos cikkek tömkelege lapul fordítatlanul, vagy az interneten, vagy papír cikkek formájában- az egyetlen szócső csak a díszmadarakkal foglalkozó lap, vagy internetes online ujság lenne.....

Nemtudom hány regisztrált tagja van a díszmadaras társadalomnak, de ez az alapja a vásárlói törzsközönségnek, ez bizonyos.
Általában aki már aki egyesületi formában űzi ezt a sportot, az áldoz magazinra is....

Véleményem szerint a lapot támogató szponzorok keresése a legtürelemigényesebb folyamat, a lapkiadás az már csak játék.....pláne ilyen szakemberekkel

Sziasztok

Magam is úgy gondolom, hogy az MDOSZ lenne a legalkalmasabb egy új lap megjelentetésére, ami egyben a szövetség hírújsága is lenne. Nagyon sokan ezt szeretnénk. Tóth Sándor elnökünk tavaly is megpályázott közel 2 millió forintot, ám az utolsó körben végül nem nyertünk. Gondolom az idén színtén megpróbálja az MDOSZ. Ha sikerülne neki ez a bravúr, megcsinálhatnánk azt, ami szerintem mindannyiunknak kedvére volna. Én minden nap fohászt rebegek ezért, mert a tetvágy gyakran felbuzog bennem ez ügyben, csak sajnios a kivitelezés nagyon nehéz.

_________________
Varga Sándor
http://avikultura.blogspot.com/

Sziasztok!
Kicsit eltértünk már az eredeti témánktól, én most egy picit vissza kanyarodnék.
Két hozzászólásban is olyasmi hangzott el, hogy ha lesz mínőségi madarászás, akkor lesz mínőségi lap is, vagyis rajtunk múlik a színvonal. Ezt én ugy értelmeztem, hogy ha lesznek okos diákok, akkor majd adunk ki színvonalas tankönyvet is!! Hát mit mondjak? Talán fordítva kellene. (az internet a madarászok feléhez sem jut még el, a kiadott könyvek csak általánosságokat tartalmaznak, sokszor hibákkal, a magas áruk miatt főleg a fiatalok nem is tudják megvenni, tehát marad a magazin amiből egy kis tudást lehetne felhalmozni).
Más. Szerintetek nincs megfelelő haszon a DM-n? Kevés az előfizető? Nem hiszem, hogy mi ebbe bele látnánk,de Virág Dezső belelátott! Gondolom, ha egyértelműen nem érte volna meg, nem indított volna el egy új lapot.
Végül is olyan kiadó kellene, ki nem akar mindjárt meggazdagodni, beéri a kisebb haszonnal is, és van szakmai rálátása, vagy olyan személyekkel nézeti át(szerkeztő bizottság)
Remélem lesznek ilyen személyek,esetleg egyesület(IDRE?)!! Valljuk be, az országos szövetség lenne erre a legmegfelelőbb (akár nonprofit módon), persze ott asszem ehez sok mindennek kellene megváltozni.
Vagy csak nyugodjunk bele a balatoni nyaralásba, és ne ábrándozzunk Francia-Polinéziáról???????

Sziasztok!

Barnardius zonarius zonarius –hoz annyit hogy a német nevét természetesen én írtam el és az valóban Bauer’s Ring (ugye már kezdtem tompulni szellemileg ily késői órán, de ez nem mentegetőzés, valóban hibáztam. Szerkeszteni nem akarom már azt a hozzászólást inkább javítom itt.)

Tehát az valóban Bauer’s Ring.

Viszont az is igaz hogy amit H.Zs. Barnardius zonarius –ként említett oda a Kragen szót is írta német névként, pedig pont így írva, az nem Kragen hanem Bauer’s Ring. A Kragen az a Barnardius zonarius semitorquatus.
Magyarul a Barnardius zonarius zonarius a Bauer’s Ring, a Barnardius zonasrius semitorquatus pedig mint ahogy előbb említettem a Kragen – (magyarosan írva krágen).
A többi alfajba talán bele sem kellene menni, mert amit ott felsorolt azoknak egy részét jelenleg nem is jegyzik. Ahogy Attila is írta néha tudományos berkekben is igen nagy a nézeteltérés. Pl.. A papagájlexikonban a zonariusnak a törzsalakon kívül kettő alfaját írja le T. Arndt, a barnardinál szintén ez a helyzet, míg egy taxonómiával foglalkozó oldalon a barnardi nem is szerepel külön fajként hanem a zonarius alfajaként van leírva, valamint a lexikonban zonarius occidentalisként és a barnardius whiteiként szereplő alfajok ott nem szerepelnek.
Azt meg nem tudom hogy mennyire szerencsés ide keverni (mármint galléros megfelelőjeként emlegetni) azt hogy örvös papagájok. Lehet hogy itt-ott szó szerinti fordításban így jönne ki, de magyarban az örvöst szerintem - bár lehet h én tudom rosszul – a sándorokra alkalmazzuk/zák. Ennyi erővel pl a Tanygnathus genusba tartozó fajokat is nevezhetnénk xy nemes papagájnak, mert a szó szerinti fordítás így jönne ki. Mégsem nevezzük így őket, hanem van normális, használatban lévő magyar nevük is. (elvileg)


Más

Dr. Gál János könyve. Nem vagyok állatorvos, úgyhogy olyan szemmel nem tudom nézni a dolgokat. Viszont madarász szemmel nézve szerintem a legszínvonalasabb magyar nyelvű madaras szakirodalom. Valahogy hasonlóan kellene kinézni a többinek is.
Viszont amíg valaki ír egy könyvet csak úgy a kézzel nevelésről akkor mikor alapokkal nincs tisztában – (csak példának egy mondat a szerzőtől: a következő FAJTA papagájokat tenyésztem.)-, az azért is probléma mert a mai, egyrészt anyagias, másrészt mindenféle hülye divatot követő világban azt a bulvárt fogják inkább megvenni a színvonalas, esetenként komoly kutatási eredményekre támaszkodó, szakemberek által publikált művek helyett. Aki pedig azt veszi meg az abból fog tanulni. Az ilyennek aztán a későbbiekben lehet magyarázni hogy fogalom zavarban szenved, nem fogja elfogadni az építő jellegű kritikát , hiszen azt a könyvet ilyen meg olyan mestertenyésztő írta, ergo ott csak jól szerepelhet, tehát aki mást állít az téved a dolgokkal kapcsolatban…..

Ismét más

Tudományos név. Végre Attila is leírja amit már régóta hangoztatok, meg még pár ismerősöm szintén. Remélem még jó sokan lesznek akik leírják végre – (vagy valamilyen más módon hangot adnak ezzel kapcsolatos véleményüknek) – hogy a tudományos nevek használata sem nem nagyzolás sem nem röhejes, hanem ily módon lehetséges leginkább a pontos és elfogadható behatárolása a társalgás „tárgyát” képező faj(ok)nak.
Ráadásul teljesen helyesen nem is „latin nevet” említett hanem „tudományos nevet”.


.

Sziasztok !

Sajnálom hogy megszűnt a T. magazin, nyilván ott is voltak gondok, de amíg futott , színvonalas volt ! Amúgy meg bármilyen cikkben találhat valaki hibát, sokszor tudományos berkekben olyan nagy a nézeteltérés (pl. rendszertan), hogy az ember csak kapkodja a fejét.
Visszatérve a Dm-hez, azért kíváncsi lennék ténylegesen hányan igényelnék a komolyabb tartalmat (egyáltalán mennyi olvasója lehet az újságnak) ?
Azért valljuk be őszintén, nem biztos hogy olyan sokan vagyunk?
Ott van pl. Dr. Gál János könyve, a magazin szerint(nem hiszem hogy valótlan állítás)érdektelenség fogadta ! Bizonyára nem sok madarásznak csücsül a polcán !!!!! Most nehogy azt mondja valaki, hogy drága, lassan már egy pár nimfa is többe kerül !
Nekem az a tapasztalatom(sajnos), hogy ma a legtöbb hobbiállat tartó -enyhén szólva - nem egy könyvmoly. Nem véletlen, hogy sokszor szinte hihetetlen tájékozatlansággal találkozik az ember, egy tud. név kiejtése sokaknak röhejesnek és nagyzolásnak tűnik.
Ilyen környezetben nehéz igényes lapot kiadni(igénytelent is!), még azt is el tudom képzelni hogy egy szakcikkekkel teletűzdelt magazint kevesebben olvasnának.
Persze mi elégedettek lennénk!

_________________
Fegyverneki Attila
www.fegyo76.blogspot.com/

A pontosság kedvéért tennék néhány kiegészítést, amiből kitűnik, hogy a bauer- sing, az igazából Bauer's ring.
Nevét Ferdinand Lucas Bauer (1760 - 1826)-ről kapta. Tehát a névben nem a "sing" szó szerepel, hanem a könnyen félrehallható " 's ring" ahol 's betű birtokos jelzőként szerepel, azaz Bauer gallérospapagájáról van szó.

Barnardius
galléros- v. örvös papagájok
Ringsittich

Barnardius barnardi
piroshomlokú Barnard-papagáj
Barnard-, Bulla-bulla- v. Gelbnackensittich

Barnardius barnardi augustus

Barnardius barnardi macgillivrayi
cloncurry-i papagáj
Cloncurrysittich
Barnardius barnardi whitei
dél-ausztráliai Barnard-papagáj
Südaustralischer Barnardsittich

Barnardius zonarius
galléros v. Bauer-örvöspapagáj
Kragensittich v. Bauer's Ringsittich

Barnardius zonarius dundasi
aranyzöld v. dundasi galléros papagáj
Dundas-Kragensittich

Barnardius zonarius myrtae
közép-ausztráliai galléros papagáj
Zentralaustralischer
Kragensittich

Barnardius zonarius occidentalis
nyugati nyakörvös papagáj
Nördlicher Kragensittich

Barnardius zonarius semitorquatus
nagy galléros papagáj
Kragensittich


A sárga hassal kapcsolatosan:

A Barnardius zonarius semitorquatus valamennyivel nagyobb, mint a galléros papagáj (Barnardius zonarius), a hasi tollazatuk is zöld, sárga helyett. A színei összességében is erőteljesebbek, a homlokon egy jól látható piros folt van, amely az alapfajnál rendszerint hiányzik.

Sziasztok!

Hááát, ......

Akkor kezdem a végén. Talán itt egy kicsit OFF is a téma, csak Attilának:
Terrárium magazin 1 éve már biztos, de lehet hogy korábban megszűnt.... (Azzal egyet értek hogy elég jó - a DM-hez képest mindenképpen - szakmai színvonalú cikkek szerepeltek benne. Bár ha nagyon szőrszálhasogató akarok lenni egy mp-s cikk arachnológus által szakmailag kielemezve ébresztett rá hogy lehet hogy itt sem olyan gömbölyű minden mint ahogy látszik. Aztán később volt benne olyan cikk ami pár személyt nevén ugyan nem nevezve de teljesen körül írva - amiből kiderült hogy kikről is van szó tulajdonképpen - sározott elég intenzíven. Ráadásul azok a személyek a témában nem kismiskának számítanak és nem is ügyeskedők mint ahogy a madarászatban sokszor lehet ilyennel találkozni, mindössze a hobbi népszerűsítése terén sikerült nekik olyan szintre jutni hogy bizonyos személy úgy érezte hogy ezzel az ő üzleti érdekeit rontották.) Szóval azért ott is akadt pár hiba. De összességében szerintem teljesen jó lap volt, de terraristák és herpetológusok azért már készíthettek a témával megfelelően foglalkozó lapot....


Kalit Magazin kontra Díszmadár Magazin

Hát, én mindkét fél verzióját hallottam saját fülemmel, és nem másoktól hanem az érintettektől.
Azóta is - (vagy újra) - beszélő viszonyban vagyok mind a kettővel, bár minden egyes beszélgetés alkalmával úgy érzem hogy már nem lesz a régi a kapcsolat. Hozzá teszem nem érzem azt hogy ez az én hibám lenne. (viszont egyiknek sem fogok segíteni abban hogy haragudjon a másikra)

Kalit magazin (DM-től függetlenül)

Megvan az összes megjelent száma. Szakmai szemmel nézve a tartalma véleményem szerint teljesen patent munka. A designal sem volt gondom, lehet h egy nyomdász mást mondana, de ahhoz nem értek így azt nem hiszem hogy nekem kellene kritizálnom, ráadásul nekem tetszett.
A magazinnal kapcsolatos egyéb dolgokról és a megszűnésének körülményeiről nem szeretnék és nem is fogok nyilatkozni bővebben, legyen elég annyi hogy szerintem nagyon kevés ember (madarász) van tisztában a dolgokkal. Nagyon valószínű (sőt szinte 100%-ig biztos) hogy én is csak töredék dolgokat tudok, viszont amit tudok az szerintem több mint amit az itt jelen lévők 99,9%-a ismer. (Zottan ne haragudj, de sztem keveset tudsz a dolgokról). Mondjuk azt hogy sokkal - finoman fogalmazok – csúnyább dolgok történtek mint ami elterjedt.
Nekem nincs ugyan ezzel kapcsolatban takargatni valóm, de másokra sem akarok ennyi idő távlatából ujjal mutogatni. Úgyhogy erről talán elég is ennyi.





Díszmadár Magazin

Nem egyszer próbáltam már érvelni a magazin kiadójának a szakmaisággal meg hasonlókkal, de a tőlem származó gondolatok sem értek célba. Egyébként ugyan azok voltak mint amiket mások is felsoroltak. Zottan ha cikket írsz akkor mielőtt leközölnék ellenőrizd le hogy amit ki akarnak adni az mennyiben hasonlít arra amit Te írtál, és ne engedj! Ha eltérés van akkor mindenképpen ragaszkodj a saját verziódhoz! Engem sikerült „irányítaniuk” anno mikor pár évvel ezelőtt írtam egy cikket. Nagyjából mintha valami mesekönyvet olvastam volna mikor a kezembe vettem a magazint. Pedig előtte többször is belejavítottam a közlésre szánt verzióba, de a végén mégis olyan stílusban íródott ahogy szerették volna. Persze ez az én hibám volt, mert én voltam aki engedett.
Viszont azt is tudomásul kellene venni hogy Eszteró Úrnak is majdnem teljesen igaza van annyiban hogy: idézem:
„A beltartalma meg kizárólag rajtunk madarászokon múlik. Tehát színvonalával mindenkor magunkról állítunk ki bizonyítványt.”
Szóval ha ez a „kizárólag” szó nem lenne ott akkor ezzel szinte teljesen egyet értenék.
Ugyanis azért akad az újságban – ha nem is sok, sőt minimális – szakcikknek tűnő dolog. A baj csak az hogy ezeket sokszor olyanok írják akik pl nincsenek tisztában a faj, alfaj és fajta fogalmak közti különbséggel, sőt van aki nem ismeri a madarat amiről pl ír. Meg lehet nézni hogy pl Rostás Balázs által írt cikkek mentesek az ilyen hibáktól, sőt talán még a helyesírási hibák is elkerülik azokat a cikkeket amiknek Ő a szerzője. Hasonló van még 1-2, de ez a kevesebb. (Miért van például hogy Juhász Lajos cikkeiben sem gyakran találni hibát?)
A többség az fajoknál fajtázó ál-szakcikk. Ez viszont a (cikk) szerző hibája. Továbbá a madarászok hibája sok esetben az is mikor a hirdetésekben pl „bauersin” szerepel, meg „barnald”, meg „sárgahasú krágen”. Én is adtam fel hirdetést aminek a szövegét villanylevélben küldtem el és megkértem Kovács urat hogy úgy ahogy van másolja a szöveget, mert szeretném ha elírástól mentesen jelenne meg. Ugyan ezt akár melyik hirdető meg tudná tenni, aki nem rendelkezik emil küldési lehetőséggel az a telefonban betűzve is lediktálhatná. A baj az hogy ezeknek az embereknek fogalmuk sincs hogy a „bauersin” az bauer- sing” a „barnald” az barnard, a „sárgahasú krágen” meg nem létezik, mert a krágen eleve zöld hasú. Viszont ha ezeket nem tudja valaki akkor miért nem mondja magyarul a krágent zöldhasú galléros papagájnak, a bauer-singet pedig sárgahasú galléros papagájnak? Szóval szerintem az igazság valahol a kettő között van. Mondhatnám úgy is hogy odaát. Tehát a madarászok közül csak olyannak kellene írnia oda aki tudja azt hogy mit ír, és nem olyan mint én voltam anno, hogy „irányítható”.
Persze ettől még áll az is amit az elején említettem, nevezetesen hogy nem csak 1-2 jó esetben 3 szakcikknek kellene szerepelnie számonként, hanem a tutyika-mutyika madarak helyett is szakcikkeknek kellene lenni. Ez esetben nem lenne az hogy egyik számban van 3 papagájos szakcikknek látszó dolog, amiből 2 hemzseg a hibáktól (faj helyett fajta; ordenáré helyesírási hibák), aztán van az egészségügyi rész meg a hazai madárfajok, a többi meg hülyeség, a másik lapszámban meg a papagájos helyett kanáris meg díszbaromfis, a többi ugyan az, a harmadik számban meg exotákon meg hazaiakon kívül nincs semmilyen szakcikk csak bohócmadaras élménybeszámolók. Ha a bohócmadarak helyett meg az álszakcikkek helyett csak papagájos, kanáris, exotás és díszbaromfis komoly szakcikkek lennének más irodalmi hivatkozásokkal és saját tapasztalattal, akkor én elégedett lennék. A design tőlem maradhatna, nem vagyok szakember, nekem tetszik. Ja, az ára viszont már nagyon komoly így is a magyar viszonyokat figyelembe véve. (Hozzáteszem hogy nem dohányzom, nem alkoholizálok, tehát nem lehet azt mondani hogy havonta egy doboz cigivel vagy 3 fröccsel kevesebb és kifizetem.)


.

Szia Attila!

Átolvasva a topikot, általánosságban annyit tudok hozzáfűzni, hogy fején találtad a szöget.
A Díszmadár magazin vélhetőleg hírlapkiadói üzleti profitra alapul és nem a szakmaira. Ez mindaddig maradni is fog, míg nem lesz konkurenciája! Utána pedig megszűnik.

Az én véleményem az, hogy nem lehet segíteni egy olyan lapon, ahol az ingyen híranyag és fotóanyag sem kell, mert a fordítás költsége... ... bla-bal-bla...
Amíg veszik így is a lapot bármiért, addig ez igazolja a létjogosultságát még akkor is, ha az a vélemény alakul ki róla általánosan, amit ebben a topikban olvashattam...

Talán ha nem vennék a lapot, akkor meg lehetne venni magát a folyóirat tulajdonjogát! Nem tudom, hogy úgy mennyibe kerülhetne, de talán nem 5 millióba, mint az új lap indítási költsége.
Az új tulajdonosnak viszont nem ártana, ha madarász lenne, máskülönben cseberből-vederbe kerülne a dolog.

Üdv, Balance

_________________
A rács túloldalán pihegő madárka is te vagy, egy rész belőled...

Szóval olvassuk és támogassuk a Díszmadármagazint (ki-ki a maga belátása szerint), de ha valakinak lapalapítási szándéka lenne, az keresen meg engem is, mindenben a segítségére lennék (minimális mértékben akár anyagilag is)

Üdv

_________________
Varga Sándor
http://avikultura.blogspot.com/

Jó utat, majd ha hazajöttök folytatjuk...

_________________
üdvözlettel : -el-

Szia Zsolt!
Ez esetben már érdemes elgondolkodni, de mindenképp meg kellene próbálni a figyelmeztetést is.
Ezúton kívánok minden kedves fórumozónak további szép hetet, én április 1-ig nem leszek, mert Írországba kirándulok kedvesemmel Legyetek jók, fórumozók!!
Üdv: Zottan

Egy új, ilyen típusú lap beindítása, nem egy túl nagy összegből már megvalósítható. - 5 millió forgótőkéből már ellehet kezedeni.
E roppant izgalmas téma, egy tucatnyi elismert nyelveket beszélő madarásszal, pénzügyi, nyomdaipari szakemberrel már elindítható, ha sikerül reklámszponzort találni, akkor talán valamivel többet lehetne keresni fejenként, mint az egyhavi minimálbér, kéthavonta......

Jól mondod, Attila, a lap felvállalása is nagy kockázat, meg azt hiszem abban egyetértünk, hogy mindenki szereti a Díszmadár Magazint és hacsak nem muszáj nem akarjuk megszüntetni, de egy kollektív figyelmeztetést talán komolyan vennének Kovács úrék, és.. ki tudja, talán megváltunk egy kicsi világot...