Kikelt az első fióka a dilute hím-inó tojó párosításból:


Akárhogy is nézem, ez egy vadszínű fióka.
Azaz az inó és a dilute nem lehet ugyanannak a génnek allélja.

Kedves gould amandína tenyésztők

A Siroki Alapítvány honlapjáról letölthető az Alapítvány legújabb kiadványa, illetve ugyanitt az első különkiadásunk is, az első ismeretterjesztő kötetecsként. Benne az új gould amandina mutáció megjelenése, rögzítése, kiváló összehasonlító fotókkal. Köszönet érte Fekete Csabának.

_________________
Varga Sándor
http://avikultura.blogspot.com/

Szerencsére élni él, de eléggé el van havazva a munkahelyén.

Köszi, ez gyors volt. Számítok rá nagyon. Közmös Csaba egyébként még él? Asszem ebben az évben nem nagyon lehet róla hallani.

_________________
Varga Sándor
http://avikultura.blogspot.com/

A lutino gould még most jön majd ki a karanténból, így párosítás eredményéről még nem tudok beszámolni. Magukat a melanocitákat sajnos sima metszeten nem lehet látni a lutinóban, mert pont a melanin hiányzik belőlük, amit lehetne látni. Ebben az esetben csak immunfestéssel lehetne láthatóvá tenni a melanocitákat és nézni, hogy mi a helyzet velük.
A cikkhez még egy sémás ábrát kell átírnom magyarra és két képaláírást, a többi része megvan.

Szia Csaba

Hogy állsz a lutínó gould melanocitáival? Illetve számíthatok az ígért mutációs cikkre a kiadványunkba?

_________________
Varga Sándor
http://avikultura.blogspot.com/

Köszi!
Írtam PÜ-t.

Üdv.Fekete fejű lutino tojó,második éves.

Teljesen mindegy. Csak ivarérett legyen.

Szia Csaba.Milyen ino kellene?

Sándor!
Éppen ma írt egy olasz gouldos bíró, aki az F1 bírói testület elnökével beszélgetett a mutációnkról. Hozzád hasonlóan Ő is azt vetette fel, hogy a mutáció az inó locusnak lenne egy mutációja, amiről Ő úgy gondolja, hogy ez lenne az achát mutáció megjelenése a gouldokban.
Úgyhogy most azon igyekszek, hogy valakitől tudjak szerezni legalább kölcsönbe egy inót, amivel meg tudom csinálni a teszt párosítást.

Írtam neki. A válasz széttárt kéz.
A teljes genom mostmár madarakból is elég sok faj esetében megvan. Pl. zebra pinty esetében is leszekvenálták a teljes genomot. De megvan hullámosra is és még elég sok mindenre. Mi is a zebra genomból indulunk ki, amikor gouldból akarunk kiszedni valamilyen genom darabot vagy valamilyen RNS-t.
Amikor megszekvenálják a genomot, utána jön az úgynevezett annotálás. Ekkor más genomokhoz való hasonlóság alapján igen komoly számítástechnikai háttérrel megpróbálják megjósolni, hogy a különböző gének hol vannak a kérdéses genomban, illetve, hogy milyen a szekvenciája a DNS-ről keletkező mRNS-eknek és az erről keletkező fehérjéknek.
Szerencsére ezt is végigcsinálták a zebránál és a minősége is elég jó az annotálásnak.
Ez mind megvan és valami ilyesmit akarhatnak csinálni a törpék esetében is.
Aztán amikor ez megvan, akkor jön az, amit már a számítógépek nem tudnak megcsinálni, ezt pedig a fenotípus és a genotípus összehozása. Azaz hiába lehet tudni, hogy a genomban hol és milyen nevű fehérjék vannak kódolva, ez nem ad információt arról, hogy pl egy világosabb színért melyik génszakasz felel. Ez az amit most mi keresünk.
Én sajnos nem tudok róla, hogy valamilyen fajban azonosították volna a nemhez kötött inóért felelős gént. Azért kérdeztem, hogy Te tudsz-e esetleg ilyent, mert, ha tudnánk egy gén nevet, akkor utána már nem gond megnézni, hogy a madaraim esetében ennek a génnek a szekvenciája megváltozott-e.
Valami ilyen stratégiát követünk mi is, csak nem az inó felől. Arra kerestem rá, hogy milyen génekről ismert, hogy valamilyen fajban befolyásolja a melanin szintézist vagy a melanoszóma fejlődését, illetve a következő kritérium az volt, hogy madaraknál a Z kromoszómán legyen. Ez utóbbi kritériumhoz volt fontos, hogy már több madárfaj esetében ismert a teljes genom és annotálva is van. Így csak a keresőbe be kellett ütni a gén rövidítését és a faj nevét és kiadta az összes infót a génről, pl azt, hogy melyik kromoszómán van. Mint említettem, a 4-ből eddig kettőt tudtunk megnézni, de azok nem nyerők. Most csütörtökön bemennek a pályázatok és utána megnézzük a másik két gént is. Sajnos, ha azokban sincs a mutáció, akkor egyelőre nincs további támpontom, hogy milyen gént lehetne megnézni. De hátha....

Bocs a rapszódikus válaszokért. Nem igazán van információm a konkrét gének beazonosításáról, de utána nézek. Ha jól értettem Dirket, akkor a rózsásfejű törpepapagájnál a teljes genom feltérképezésén dolgoznak. Hogy hol járnak, nem tudom, elég szűkszavú mostanában. amúgy felvetted már a kapcsolatot velük ez ügyben?

_________________
Varga Sándor
http://avikultura.blogspot.com/

Márciusban küldöm majd az írást.
A tipped lehetséges. Tudsz esetleg valamilyen madár fajt, amiben sikerült azonosítani a nemhez kötött öröklődésű inó locust?

Habár a DNS szekvenálási kísérleteidből nem értek mindent, a magam részéről meg van fejtve az eset: az ino lokusz egy allélja lesz a tettes (a kezdetben vöröses szem alapján) Sok sikert a kutakodáshoz, előbb utóbb meg lesz az eredmény. Ja és várom majd az írást is róla.

_________________
Varga Sándor
http://avikultura.blogspot.com/

A felnőtt diluteok szeme fekete. Ilyenkor semmi különbség nem látszik a szem színben. A pár napos fiókák szeme világosabb, mint a vad típusú fiókák szeme. Tehát nem fekete, hanem mondjuk szilva színű.
A gouldoknál pasztelnek hívják a heterozygóta sárga hímet. Ennek a mutációnak más az öröklésmenete. A sárga az nemhez kötött részlegesen domináns mutáció. A tojók vagy zöldek (WT) vagy sárgák (hemyzygota sárga). A homozygota vad hímek zöldek, a homozygota sárga hímek sárgák és a heterozygota hímek lesznek pasztelek. Miután ennyire más az öröklődés, nem gondolnám, hogy ugyanazon lókusz különböző alléljeiről lenne szó. Emellett a sárga/pasztell megjelenését befolyásolja a fehér mell mutáció. A fehér mellű heterozygota sárga hím nem pasztell, hanem sárga színű. A dilute megjelenését nem vagy legalábbis nem ennyire drámaian befolyásolja a fehér mell. Nekem a tippem az, hogy ez a pasztel/sárga mutáció a TYRP1 mutációja lehet, de ez egyelőre csak tipp.
Eddig 4 gént találtam, ami madarakban a nemi kromoszómán van és befolyásolja a melanin szintézist valamilyen fajban.
Ezek közül a TYRP1-et és az SLC45A2-t kilőttük, mivel ezeknek a géneknek a kódoló régiójában nincs mutáció és az RNS mennyiségben sem látok különösebb különbséget, így nem hiszem, hogy a promóter érintett lenne. Illetve ezek a gének inkább magát a melanin termelést befolyásolják és nem a melanoszómák fejlődését.
Látva, hogy a madaraimban a melanoszóma fejlődés sérült, éjszakánként a melanoszóma fejlődés irodalmának estem neki.
Két olyan gént találtam, melyek legalábbis emlősökben befolyásolják a melanoszóma fejlődést és madarakban a Z kromoszómán vannak.
Az egyik az AP3B1 gén. Ez egy viszonylag általános vezikuláris fehérje. A tyrozináz és egyéb fehérjék melanoszómákba szállítását szabályozza. Hiánya degenerált melanoszómákat és csökkent melanin tartalmat eredményez. Szóval ez még belevágna a képbe, de emellett befolyásolja a vérlemezkék és a lizoszómák funkcióját is, szóval a szín változása mellett vérzékenységet is okoz és emellett megjelenhetnek tüdő és vese problémák is. Ezeket a dolgokat nem látom a madaraimnál. A vérzékenység ki kellett volna, hogy derüljön a tolltokok eltávolításakor. Azért még nem zárom ki ezt a gént teljesen, de nem ezt tartom valószínűnek.
Van még egy gén, az MLANA. Jelenleg erre gyanakszok és ezt márciusban meg is nézzük. Ez a gén a korai melanoszómákban van benne. Csak a melanocitákban termelődik a fehérje, így más funkciót nem befolyásol. Az MLANA knock out egér szőre világosabb színű, mint a vad színű egér szőre és degeneráltak a melanoszómái. Emberi melanocitákban, ha lecsökkentették az MLANA szintet, az gátolta a PMEL melanocitákban történő lerakódását, azaz a melanoszómák fibrilláris szerkezetének kialakulását. Ez eddig teljesen belevágna a képbe. Illetve az is, hogy a pheomelanint tartalmazó melanoszómáknak nincs fibrilláris szerkezete, azaz ez a dolog magyarázná, hogy miért csak az eumelanin termelés érintett.
De ez eddig mind csak elmélet, meg kell néznünk, hogy van-e mutáció az MLANA génben. Csináltam illesztéseket és szerencsére legalábbis a kódoló régió elég konzerváltnak tűnik, azaz van esély, hogy a zebra genom alapján kihúzható lesz a gouldból is ez az mRNS.

Szia

Töröm a fejem erősen, de nem sokra jutok. A kép alapján is az látszik, hogy ez nem dilut mutáció. A nemhez kötöttség okán gondoltam először, hogy nem az.
Adott lenne, hogy az X (Z) kromoszómán az ino lokusz valamilyen allélje. Bár semmit sem tudok még (de lehet, hogy írtál már itt róla részletesebben) most sem erről a színváltozatról, és a gouldokról is igen keveset, de nem említetted, hogy a madarak szemszíne mondjuk más színű lenne mint fekete. Szintén nem ismerek olyan mutációt az ino lokuszhoz kötve, ami valahogy ne befolyásolná a szemszínt. Az én agyamban a pasztel mutáció motoszkál. Írjál már valamit róla, gouldoknál mit neveznek pasztelnak, és mitől más ez a madár a pasztel színű gouldtól. Papagájoknál a pasztel nem is a nemi kromoszómán van, de pinytféléknél meg van rá példa, hogy nemhez kötötten öröklődik.
Amit tehetnél, hogy a ránézésre tuti jó mikroszkópos módszereddel megvizsgálsz néhány mutáns madár tollazatot, először gouldokat, aztán mondjuk ékfarkúakat.

_________________
Varga Sándor
http://avikultura.blogspot.com/

Úgy tűnik, hogy a melanoszóma fejlődés az 1-es és a 2-es fázisok között akadhat el, azaz a melanoszóma megnyúlása nem történik meg.
http://www.mutavi.info/index.php?art=pigment

Sándor!
Tegnapra lett megfelelő méretű tolltokja a dilute tojómnak, úgyhogy ma tudtam dilute tolltok metszetet készíteni.
Közepes nagyításon egyértelműen látszik, hogy a dilute melanocitái is ugyanúgy nyúlványosak és kikerülnek a melanoszómák ezekbe a nyúlványokba, de jóval kevesebb a melanin a dilute melanoszómáiban.


Nagy nagyítással megnézve jól látszanak a melanoszómák. Míg a vad típusú gouldnak hosszúkásak a melanoszómái, a dilute meelanoszómái jóval kisebbek és kerekek.


Szóval úgy tűnik számomra, mintha a melanoszómák termelésénél okozna problémát a mutáció.
Esetleg ötlet, hogy mit lenne még érdemes megnézni? Esetleg más fajoknál tudsz valami gént, ami a nemi kromoszómán van és a melanoszómák termelődését befolyásolja?

kÖSZ ELŐRE IS. SZÁMÍTUNK RÁ. HA NAGYON BELEMERÜLSZ, ÉS ÍRSZ VAGY 6-8 OLDALT, AKKOR KÜLÖN SZÁMOT KAP EZ AZ EGY CIKK.

_________________
Varga Sándor
http://avikultura.blogspot.com/