VladTepes írta:
.... Pl a rolleres füttykalit is szvsz egy állatkínzási kategória (no meg a táblázatban megadott törvényi minimum értékeknek sem felel meg... úgy hogy akkor nem csak szvsz

...no csak előkerültünk megin'.
Egy gondolatot idéznék a "bibliából", oszt persze mindenkinek az a véleménye erről, ami...:
"Sok fórumon ért kritika bennünket, roller kanári tenyésztőket az énekversenyekre való felkészítés, az apró füttykalit, az énekszekrény használata miatt. Az természetesen vitathatatlan, hogy ezek nem a legideálisabb tartási körülmények, de messze nem olyan sanyarúak mint sokan hiszik , és a sok esetben emlegetett állatkínzás határát sem súrolják.
Tehát valóban kis kalitokban tartjuk a versenyre szánt hímeket, valóban stimuláljuk a vegetációs időszakot, és ezt a fényviszonyokkal is szabályozzuk. (szabályozzuk!!! nem megvonjuk tőlük, szabályozzuk! egy átlag papagáj tenyésztőnél, egy borús téli napon a lefóliázott udvari röpdében sem éri több fény a madarakat, mint egy rolleros madarait a felkészítés során!). Azonban amelyik madár nem érzi jól magát az nem énekel. …főleg nem sokat, …főleg nem szépen. Egy agyonsanyargatott madár az énekversenyen….?!?..... esélytelen!
Ezek a "szerencsétlen" madarak néhány héttel az énekverseny után minden gond nélkül fiókákat nemzenek, nevelnek. (Nem tudom bárki próbálkozott-e egy bármilyen leromlott kondíciójú, rossz „mentális” állapotban levő, stresszes madarat költetni. Azt hiszem minimum 3 hónap mire működőképessé tudná varázsolni, de inkább csak a következő szezonra lesz tenyésztésre alkalmas az ilyen madár)
Ezeket a madarakat az énekversenyre való felkészítéssel csak életük első évében maceráljuk max. 2-3 hónapig, utána jóval nagyobb kalitokban tengetik életük sanyarú(?) napjait, a színkanárikhoz hasonlóan .Nálunk, roller tenyésztőknél 6-7 éves madarak is a tenyészet aktív (és eredményes!) tagjai. Talán ez is igazolja, hogy nem kínlódnak olyan nagyon...
E' madarakat közel 150 éve kis kalitokban, nem állandó helyen tartják, és elsőéves hímjeiket minden évben kiteszik a felkészítés macerájának. Erre szelektálták -és szelektálják ma is!- őket. Ha valaki megnéz, meghallgat egy énekszekrényből kikerülő kollekciót, és egy kicsit is ért a madarakhoz ezt rögtön észreveszi! Hihetetlenül nyugodtan, minden vergődés, vadulás nélkül viselik a madarak ezt az egész folyamatot! (egy átlag kiállításon a díszpintyeknek, színkanáriknak, kis testű papagájoknak legalább az egyharmada láthatóan rosszabbul viseli a standard kiállítási kalitot, mint bármely roller az annál jóval kisebb füttykalitot.)
Ebben az évben (2009) a felkészítés legelső fázisában - mikor a madarak már a füttykalitban voltak, egymástól elválasztva, de még árnyékolás nélkül- egy rutinos kanáris, de kezdő rolleres madarász barátomnál jártam, és rábeszéltem, hogy tegyen ki néhány madarat a "színpadra". Győzködnöm kellett, biztos volt benne, hogy vadulni, vergődni fognak a helyváltoztatás miatt. Elképzelni sem tudta, hogy akár egy is elkezd majd énekelni a bekalitozás után 2 héttel. A kitett 12 madárból 10 fél percen belül elkezdett "énekelni", játszani a még alakuló, nyekergő hangjával. A barátom a döbbenettől néhány percig persze meg sem tudott szólalni, majd megjegyezte: „Azér', az tényleg nem semmi, mennyire tudják a d'ógukat !??”
....és ezeknek a madaraknak tényleg ez a „d'óguk”! "
(ebben van néhány sorban van egy gondolat, ami szerintem nem fedi a valóságot, ez: "egy átlag kiállításon a díszpintyeknek, színkanáriknak, kis testű papagájoknak legalább az egyharmada láthatóan rosszabbul viseli a standard kiállítási kalitot, mint bármely roller az annál jóval kisebb füttykalitot." szerintem ez az arány kétharmad.) 