Tegnap nem tudtam belépni...
A másik kicsike nem repült ki magától,mi vettük ki az odúból.
Elég szerencsétlen még szegényke, ügyetlenke, de gyönyörű.
Szép testes,

Mindig leesik a botról, (vagyis valaki letaszajtja) a repülés sem megy igazán, de a magokat ügyesen csipegeti, amit ott lent talál.
A szülők meg a tesó fent ülnek a legfelső rúdon, ő meg ott lent az aljában kucorog.
Ma be akartuk hozni, mert féltünk, hogy fázni fog, de aztán kint hagytuk, mert etetik még rendesen.
Kivettük a fenti rudakat, hogy a többiek is lejjebb legyenek, és össze tudjanak bújni, a kicsit is odaasegítettük, remélem, nem zúg le onnét.
Plédekkel betakargattuk a röpdét,talán így nem fáznak meg.
Az odút kivettük, volt benne még egy tojás, majd' megszakadt a szívem, hogy ilyen gonoszak vagyunk.
