A díszmadarak (papagájok) tenyésztése a TEÁOR 08 – 014903 Hobbiállat tenyésztése szakmakód alá sorolt tevékenység, az adószám megigénylésekor ezt a szakmakódot kell megadni. Az adott díszmadár-tenyésztő tevékenységének jellege alapján lehet meghatározni, hogy milyen adózási, vállalkozási forma választható. 1. Amennyiben a szaporulat értékesítése nem rendszeres tevékenység és/vagy nem megélhetést jelent, akkor két lehetőség adódik a. Amennyiben az éves eladások összértéke nem haladja meg a 200 000,- Ft-os értéket, akkor elégséges adásvételi szerződést írni a eladott jószágokról, és a SzJA bevallásban ezt a jövedelmet nem kell szerepeltetni. Nincs szükség költségszámlák gyűjtésére sem. b. Amennyiben az éves összértékesítés meghaladja a 200 000,- Ft-ot, akkor magánszemélyként van lehetőség adószámot igényelni a fent leírt tevékenységre. Évi 5 millió forintot nem meghaladó összeladás esetében lehet alanyi ÁFA mentességet kérni. Ebben az esetben már szükséges nyugtát vagy számlát adni, és érdemes a költségszámlákat gyűjteni. A bevételek és kiadások vezetésére egy Excel tábla is használható. A tevékenység nettó szuperbruttósított jövedelme (Számlák (nyugták) összértéke – költségszámlák összértéke) után 16 %-os SzJA-t kell fizetni és a főtevékenységből származó jövedelemmel összevontan, egy SzJA bevallást kell készíteni. A tevékenységgel esetlegesen okozott kárért a magánszemély a teljes vagyona erejéig felel.
2. Amennyiben a tenyésztői tevékenység folyamatos, megélhetést biztosít csak az alábbi vállalkozási formában valamelyikében lehet végezni! a. A tenyésztői tevékenységet egyéni vállalkozói formában lehet főállásban, egyéb főállású jogviszony mellett másodállásban, illetve nyugdíj mellet kiegészítő tevékenységként végezni. Mindhárom esetben kötelező a számlaadás (nyugtaadás) valamint a költségszámlák gyűjtése és azok megfelelő vezetése a pénztárkönyvben. A tevékenység eredménye után 10 % nyereségadót és az adózott nyereség után 16 % vállalkozói osztalékadót kell fizetni. A felvett osztalékot még 14,5 % de maximum évi 450 000,- Ft egészségügyi hozzájárulás is terheli. A tevékenységgel esetlegesen okozott kárért az egyéni vállalkozó a teljes személyi vagyona erejéig felel. A három egyéni vállalkozói forma között a különbség a minimálisan fizetendő közterhek között van. i. A főállású egyéni vállalkozónak attól függetlenül, hogy vesz-e fel a tevékenysége után jövedelmet vagy sem, a mindenkori minimálbér (jelenleg 78 000,- Ft) alapján kalkulált közterheket (jelenleg ez kb. 29 000,- Ft) minden hónapban meg kell fizetni. A főállású egyéni vállalkozó rendszeres jövedelmet is felvehet. Ebben az esetben a bruttó jövedelemből levonásra kerül 10% nyugdíjjárulék + 6 % TB járulék + 1,5 % munkaerő-piaci hozzájárulás + a szuperbruttó bérből számolt 16 % SzJa. Továbbá a bruttó jövedelem után 24 % nyugdíjjárulékot + 2 % TB járulékot + 1 % munkaerő-piaci hozzájárulást + 1,5 % szakmunkásképzési hozzájárulást is meg kell fizetnie. A jövedelem a közterhekkel együtt költségként elszámolható, azaz csökkenti a nyereségadó alapját. ii. A nyugdíj mellett kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak havi 5 100,- Ft TB járulékot kell megfizetnie. iii. Az egyéb főállás mellett, mellékállású egyéni vállalkozóként tevékenykedőnek pedig nem kell közterheket fizetnie. b. Gazdasági társaság (Kft.) formájában végzett tenyésztői tevékenység esetében szintén van számlaadási (nyugtaadási) illetve költségszámla gyűjtési kötelezettség, amelyeket a kettős könyvvitel szabályai szerint kell lekönyvelni. A tevékenységet végző tag kétféleképpen vehet fel a vállalkozásából jövedelmet. i. Rendszeresen jövedelmet vesz fel és megfizeti az azt terhelő közterheket. A bruttó jövedelemből levonásra kerül 10% nyugdíjjárulék + 6 % TB járulék + 1,5 % munkaerő-piaci hozzájárulás + a szuperbruttó bérből számolt 16 % SzJA. Továbbá a vállalkozásnak a bruttó jövedelem után 24 % nyugdíjjárulékot + 2 % TB járulékot + 1 % munkaerő-piaci hozzájárulást + 1,5 % szakmunkásképzési hozzájárulást kell megfizetnie. ii. Osztalékot vesz fel havi 5 100,- Ft TB járulék megfizetése mellett. A nettó eredményből (összes bevétel – összes költség) levonásra kerül 10 % nyereségadó, majd az adózott eredmény osztalékként kiosztható 16 %-os osztalékadó megfizetése mellett. A felvett osztalékot még 14,5 % de maximum évi 450 000,- Ft egészségügyi hozzájárulás is terheli. A gazdasági társaság tagja a tevékenységgel okozott kárért a társaságban jegyzett üzletrésze erejéig felel. A Kft. alapítás költsége 45 000,- Ft + ÁFA, a minimális alapítói vagyon 500 000,- Ft, a cég egy nap alatt megalapítható és a tevékenység már folytatható is. Évi 5 millió forintot nem meghaladó bevétel esetén mind az egyéni vállalkozó, mind a gazdasági társaság kérheti az alanyi ÁFA adómentességet. Amennyiben a tevékenység folytatása közben mégis átlépi az 5 millió forintos határt, az ÁFA-körbe való bejelentkezési kötelezettség ezt követően indul. Mind az egyéni vállalkozónak, mind a gazdasági társaságnak iparűzési adót kell fizetnie. Az adó alapja az összes árbevétel – összes anyagköltség – összes alvállalkozói kiadások, az adó mértéke önkormányzatonként változhat, de maximum 2 % lehet.
_________________ Máthé József http://www.papagajaim.hu info@papagajaim.hu 06205243185
|