Köszi a választ. Le vannak most eléggé árazva és gondoltam esetleg meglepem magam velük.

_________________
Nem kell, hogy őrült legyél ahhoz, hogy madarakat tartsál, de az biztos, hogy megkönnyíti a dolgot!

Átlagos könyvek, általános infókkal. Mindkettőben néhány szörnyű fordítási hibával (remélem, hogy csak fordítási hiba és nem alapból írtak hülyeséget). Amúgy szép képek, igényes kivitelezés.

_________________
“It is not the strongest of the species that survives, nor the most intelligent that survives. It is the one that is the most adaptable to change.”
Charles R. Darwin

Valaki esetleg tud véleményt mondani a Díszmadárkalaúz és a Társunk, a papagáj című könyvekről?

_________________
Nem kell, hogy őrült legyél ahhoz, hogy madarakat tartsál, de az biztos, hogy megkönnyíti a dolgot!

Kicsit utánanéztem a szatiné színnek. Ez is nemhez kötötten öröklődik. Ha szatiné hímet normál tojóval párosítasz, hordozó hímek és szatiné tojók lesznek, nem normál tojók. Hordozó hímtől normál tojóval, normál és hordozó hímek, normál tojók és szatiné tojók is lesznek. Itt már tudható, hogy minden szatiné fióka tojó.

Szóval szatiné hímtől csak normál tojók lesznek, szatiné hordozó hímtől pedig már lesznek szatiné tojók is??? Normál tojóval? Fura madár a kanári... Ez még mindig nem világos .

Ez így nem egészen stimmel nekem.Ezek alapján a szatiné szín recessziven öröklődik. Ha az első generációból származó madarat ami hordozó normállal teszel össze, abból megintcsak nem lesz szatiné, csak 50 % hordozó, 50 % normál. Ha szintén hordozóval raknád össze, akkor jönne elő a szatiné szín.
A kanárival meg jobb nem példálozni, eleve túltenyésztett madarak, biztos rosszabbul tűrik a rokontenyésztést, mint más kevésbé túltenyésztett fajok, amelyeknek még változatosabb a génkészlete. A testvérpárosításhoz még annyit, hogy azért mondhatják, hogy testvéreket lehet pároztatni, mert ez még genetikailag nem túl "veszélyes", valószínűleg semmi nem fog történni, normális fiókák lesznek. Ezeknek a fiókáit viszont már én se tenném párba egymással, mert valószínűleg emelkedik a kockázata a hibás utódoknak. De ez fajonként is eltérő lehet. Néhány faj amelyiknek a génkészlete kevésbé változatos, egyáltalán nem bírja a rokontenyésztést, ilyen a gepárd és az ember is.

Te Marcsi ennek a két állításnak a szakirodalmi alátámasztását küldd már el nekem! Mert nem találom a logikát. Persze van amiben nem kell logikát keresni szimplán csak úgy van és kész, de én még hiteles forrásból ezeket íGY nem olvastam.
Ha egy rokontenyésztésből jön egy normális kölyök és ahhoz teszel egy idegen madarat akkor annak a kölykeiben már miért jönne elő ez az ujjhiba? Gondolom ennek az lehet az eredete, hogy ha a rokontenyésztésből való kölyköket teszed párba egymással abból van már a gáz, de nem ha idegen madárhoz teszed.
Annak mi az alapja, hogy a rokontenyésztett madárból csak a tojó nevel rosszul és a hím nem? Miért?
Azért is érdekel ennyire a téma, mert van olyan madaram, aminél én kénytelen voltam rokontenyésztést is alkalmazni, igaz nem papagájnál, de korábban általad említett fajnál.

_________________
www.madaras86.mindenkilapja.hu
madaras86@freemail.hu

Én ha jól értettem senki sem azon akadt ki, hogy egyáltalán ilyesmi megtörténik, hanem azon, hogy csak úgy spontán alapon történik meg, mert "az előző fészekaljal lehet"... ez kb olyan mintha azt mondanánk, hogy ikreket nem szabad, de ha csak simán testvérek akkor lehet.

_________________
“It is not the strongest of the species that survives, nor the most intelligent that survives. It is the one that is the most adaptable to change.”
Charles R. Darwin

Azért abban csatlakoznék Fricihez, hogy ez egy jól bevállt módszer ( még csak nem is amatőröknél, hanem profiknál!) egyes területeken és nem feltétlen okoz görbe ujjat stb és van amikor elkerülhetetlen és nagyonis hasznos lehet.....
Papagájoknál viszont többnyire elkerülhető, illetve felesleges.
Félreértés ne essék nem támogatom a módszert papagájoknál, de ha kiterjesztve nézzük a dolgokat nem lehet ennyire kisarkítva kezelni.

_________________
www.madaras86.mindenkilapja.hu
madaras86@freemail.hu

Kár, hogy nincs megfigyelés arról,hogy a természetben ez milyen gyakorisággal fordul elő. Több madárnál vettem már észre, hogy tipikusan jobban szeret a tesójával párba állni, hiába van egy röpdében vele 20 másik madár. Nem szoktam ezt hagyni, közbelépek, de furcsa. Egyébként elsősorban baromfi tartással is foglalkozó tenyésztőknél találkoztam ezzel a felfogással, mivel ott bevett módszer.

_________________
www.madaras86.mindenkilapja.hu
madaras86@freemail.hu

Engem azért döbbentett meg, mert barabandok révén jött elő a téma.
Itt aztán abszolúte de semmi értelme a rokontenyésztésnek.
A hitetlenkedésemre pedig azt felelte az úriember, hogy persze, hogy lehet az első generációs tesókat párba állítani, "...tudom én ezt, nem ma kezdtem, ötven (50) éve tenyésztek madarakat..."
Azért az alatt az ötven év alatt senki nem mondta neki, hogy nem nagyon kellene ezt erőltetni...?

Ez így igaz, én az értelmes cél mellett "kampányolok". A csak úgy-nak persze nincs sok értelme.

Átfogalmazom magamat. Ha értelmes céllal csinálják nem gáz (hisz nincs más lehetőség). Akkor gáz ha csak úgy "ad hoc" mert épp nem volt másik madár vagy "hát végül is nem mindegy" alapon...

_________________
“It is not the strongest of the species that survives, nor the most intelligent that survives. It is the one that is the most adaptable to change.”
Charles R. Darwin

Tudom, hogy nem ettől lesznek ritka mutációim. Ez nem hoz új mutációkat, csak "megtart". Sokat olvastam erről, érdekelt mindig ez a téma. Csak zavar ez a szörnyülködés egy kicsit. Voltak ilyen galambjaim, egyikről se mondta volna meg senki, hogy rokontenyésztett, deformáltak se voltak és nem neveltek rosszul. Nem rokontenyésztett madaram több is rosszul nevelt. Nem lesz minden esetben szörnyecske a végeredmény, ilyesmi rokontenyésztés nélkül is előfordul. Persze az esély növekszik ilyesmire, ez nem vitás. De azért ne tartsuk már annyira borzasztó dolognak. Odafigyeléssel ez egy hasznos módszer.

Ép ezt írtam. HA... olyan esetben.. akkor.... de nem ötletszerűen, mert hátha lesz belőle valami. Nem ettől lesznek ritka mutációid. Hacsak nem terméketlen, rosszul nevelő, deformált madár kitenyésztése a cél.


Nem csak rokontenyésztés okozhat mutációt (bár növeli az esélyét). A fura színű egyedek a természetben kiszelektálódnak (ragadozók), de a tenyésztőnél ha megjelennek, akkor a fenti módszerrel meg tudja próbálni rögzíteni. Az ilyen testvérpárosítás próbálkozás olyan mint vaksötétben söréttel lőni egy zárt helységben és reménykedni, hogy a célt is eltaláljuk. Nagyobb a kárt amit okozhatsz vele.

_________________
“It is not the strongest of the species that survives, nor the most intelligent that survives. It is the one that is the most adaptable to change.”
Charles R. Darwin

Persze, hogy nem jó, de "szükségszerű". Enélkül senkinek se lenne "tündi-bündi" csivavája, meg tarka hullámosa, meg gülüszemű aranyhala. Ezeket persze kedveljük. Csak ez a téma mindig kicsit világvége hangulatú hozzászólásokat generál. Aki épp a kis kedvencét simogatja, gondoljon arra, hogy egy sor rokontenyésztés eredménye, amit persze elítél. Csak annyit akarok kinyögni, hogy azért ne kerüljön pokolra aki esetleg alkalmazza a testvérpárosítást és egyéb rokontenyésztést.

Mert az egy olyan rossz amit csak igen ritka esetben szabad (és érdemes) alkalmazni. "Csak úgy", miért is ne alapon ilyet tenni szerintem eléggé kockázatos. Persze egész más a helyzet ha valami új színváltozatot vagy mutációt akar valaki rögzíteni. Igaz, még ekkor is érdemesebb a szülő/utód párosítással kísérletezni inkább.

Persze ezt igazából nem a tenyésztő, hanem a vásárló szívhatja meg, de ő nagyon.

_________________
“It is not the strongest of the species that survives, nor the most intelligent that survives. It is the one that is the most adaptable to change.”
Charles R. Darwin

Nem értem miért kap mindenki a szívéhez, ha meghallja a testvérpárosítás szót. A rokontenyésztés bevett tenyésztői módszer, egész irodalma van, akár több generáción keresztül is történhet, nem csak egyszeri testvérpárosítással. Meg merem kockáztatni, hogy nincs az a háziállat fajta amelyet ne valamilyen rokontenyésztéssel hoztak volna létre. A tulajdonságok rögzítésének és az egységes állomány kialakításának nem nagyon van jobb módszere. Olvassátok el pl. Anker Alfonz Repülő keresztrejtvény című könyvét. Abban bőven van szó a rokontenyésztésről. De bármely háziállatról lehet találni ilyen információt, madarakról, kutyákról, baromfikról, bármiről.

Én ugyanezen voltam felháborodva a múltkor. Hihetetlen, hogy emberek miket ki nem találnak. Ha már csak olvasom a hasonló sorokat, kiver a víz. Lényeg, hogy testvéreket sosem szabad összeállítani. A baj az, hogy sokan ezt nem veszik figyelembe mert csak az anyagiak hajtják őket és ebből születnek a beteg madarak

_________________
Betty
http://www.tollasszepsegek.freewb.hu

Nem igaz. Illetve nem fogja senki sem megakadályozni, de a mögöttes logika hibás, téves. Tehát nem szabad.

_________________
“It is not the strongest of the species that survives, nor the most intelligent that survives. It is the one that is the most adaptable to change.”
Charles R. Darwin