Nos a teljes sztori az, hogy a készülődést megkezdtem Monorra már reggel fél 6kor, így kissé hulla voltam. Este fogtam ki a madarakat, 3 idei nagysanyim van még, már ezer éve önállóak. Bepakoltam őket a szállítóba, viszont a szokásostól eltérően nem tettem egy plussz drótot a zár mellé a biztonság kedvéért, ráadásul nem is vittem be őket a garázsba, hanem kint hagytam a madárház előtt, amíg visszamentem a törpefürjek ketrecéért. Ahogy beértem a volierbe egy fura kattanást hallottam. Nem tudtam mi az. Mikor kiléptem a fürjekkel akkor a szemem láttára vágódott ki az ajtó, amin még plusszba rugó is van, így ismét nagy kattanással visszavágódott, a nagysanyi pedig szépen repült a Hold felé.....Érdekes látvány volt, a szám tátva maradt. Gyorsan rávetettem magam a szállítóra, hogy megfogjam az ajtót, ekkor esett le az állam és jöttem rá, hogy mi volt a korábbi kattanás. Már csak egy sanyi volt benne. Gyorsan bevittem a garázsba a szállítót és nézgelődtem, hátha visszajönnek, de hát esély se volt. Mikor visszamentem a garázsba a harmadik nagysanyi már kint körözött a garázsban. Szerencse, hogy bevittem........Rá egy fél órára, órára? Szóval nekikezdtek a szomszédban tüzijátékozni....... Örültem is nagyon a fene nagy ünneplésnek. Na ekkor végleg eltemettem a sanyijaimat...... Anyám elkezdett basztatni, hogy mennyi a károm,stb. A fenét érdekelte akkor, megtanultam már az ilyesmit kezelni, csak baromira sajnáltam szegényeket, biztos voltam a pusztulásukban. No ezek után még hajnal egyig pakoltam Monorra, majd alvás nélkül indulás Monor.....19 és fél óra munka után:) Szuper! Kedvem az egekben volt.... Monort nem írnám le:D Hazaérve elkezdtem kipakolni és meglepődve hallottam egy kajakérő hangot a szomszéd telke végén álló akácfákról. Aztán körözött párat felettünk az egyik sanyim:) De iszonyatosan magasan és meglepően jól repült, szerintem tátott szájjal bámultam, lenyűgöző látvány! Ez az, amit mi a nagyobb röpdéinkben sem fogunk soha látni!!!!! Szóval a többi nagysándorom hangjára hazajött. Pár órával később vettem észre, hogy már ketten köröznek:) 4 pihenőhelyet használtak. Az egyik a szomszéd akácfái, a másik egy 2 telekre lévő közepes méretű diófa, a harmadik egy 4 telekre álló fenyőfa, a negyedik a Srégen szembe szomszédunk előtt álló 5 nyírfa. Nagyon magasan voltak. Viszont itt már elkezdtem bizakodni:) Hétfő délelőtt is itt köröztek, ekkor már az utcai villanypóznákat és a vezetéket is igénybe vették pihenőként. Mondanom se kell, hogy a hírük szájról szájra járt és anyukák a picibabákkal jöttek a szomszédos utcákból nézni a madarakat. Na meg hányan csengettek be,hogy a mieink a madarak? Miért nem fogjuk be őket? PFffffffff......... Na estére kitaláltam, hogy teszek ki a madárház tetejére csalimadarat. Illetve egy kalitkát is kajával, amibe belemehetnek. Le- le csaptak, már 4-5 m-rel a röpde fölé, de azért ez még messze volt a befogástól:) Éjszakára a nagy diófára ültek el, behúzódtak a fa törzséhez, pedig napközben mindig a fák hegyén ültek. Gondolom a baglyok, vihar, stb miatt lehet ez ösztönösen, nemde? Ma(kedd) délelőtt nem voltam itthon. Mikor hazaértem a házunk előtt ültek a villanyvezetékeken. MEgláttak és elkezdte a kaja kérő hangjukon dumálni, pedig hát nem kézzel neveltek, de felismertek. Az is érdekes, hogy ezt a hangot már hetekkel, hónapokkal ezelőtt óta nem hallottam tőlük. Szóval elkezdtem dumálni nekik, hogy jöjjenek lefele
A szokásos módon. Nem hiszem azt,hogy a madár értené amit mondok, viszont hiszem azt, hogy érzi a szándékot, a hozzáállásomat a dolgokhoz, bizalmat keltek benne. Na nem volt semmi röpködés, csak néztek le rám..... Nameg kiabáltak. De ekkor már látszott rajtuk, hogy borzolják magukat, nagyon éhesek és szomjasak lehettek. Ahogy mentem befele, hátra a kertbe a madaraimhoz, megindultak utánam, leszálltak a szomszéd tetejére. Ilyet se csináltak előtte.... Bementem a madarakhoz, gondoltam hozok ki nekik ismét csalit,stb. Kijöttem a madárházból, nagy hévvel, jöttem előrefele sietve, erre előttem a gyümölcsfák alól a fűről rebbent fel a két sanyim! Fel a szomszéd kb 4m-es tujájának tetejére. Ez már elérhetőnek tűnt. Tettem ki csalit,stb, nade ők rájöttek, hogy a tuján is van mit enni........ Azzal foglalatoskodtak. Mikor elfogyott, jöttek át a mi tujáinkra. Azok is hasonló méretűek. Befogásukon agyaltam, de ha megijesztem őket és nem fogom meg, még rosszabb a helyzet. Inkább kiraktam a csalimadarat egy másik nyitott ajtajú kajával teli és vizzel ellátott kalittal a füves terület közepére. Apával ültünk kint a teraszon, jól elvoltak a tuja tetején.......Ezek után apa elment itthonról kocsival, így ki kellett állnia kocsival. Ennek során hátra kell tolatnia a tuja alá.....Hát ezek nagy ívben tojtak a dologra, nem ijedtek meg. Ahogy apa elment, visszatettem a csalimadarat + kalitot a helyére (merthogy ezen keresztül megy át a kocsival). Visszamentem a teraszra, ami ettől kb 3-4m-re van. Ekkor már láttam, hogy a sanyik erősen nyújtogatják a nyakukat....Érdeklődtek. 2-3 perc telt el és a fiatal hím lecsapott. Lerepült a kalitkától kb 1m-re. Odament mellé és rágta a rácsot, de nem azt amibe a kaja volt, hanem a csalimadárét, amiben szintén volt víz és kaja is....Ekkor levetődött a fiatal tojó is, de kissé távolabb, a virágoskert mellé, ami mögött egy nagy trombitafoloyndár bokor van, ami ráhajlik a virágoskertre. Na azt láttam, hogy a kalitba nem fognak bemenni, így pár pillanat töprengés után elindultam lassan és megfontoltan a tojó felé, hiába volt távolabb, a mögötte lévő akadály miatt nagyobb esély láttam a megfogására. Szépen dumáltam hozzá, a madár figyelt rám.....Aztán rávetettem magam a hálóval:) MEglett!!!!!!!!! Ezek után a madár ordított, én meg hüppögtem:) Ekkor jöttem rá mennyire aggódtam értük....... A fiatal hím végig minket nézett, mikor a tojó elkezdett üvölteni, akkor röppent fel, de nem messzire, csak a kb 3-4 fával arrébb lévő borókára. a tojót betettem a csalimadár mellé. Gondolkodtam, hogy megfogom a hímet is a hálóval a fáról, de végül elvetettem az ötletet. Később meg is bántam, mert kb fél óra nézgelődés után gondolt egyet és elrepült.
Belépés
Regisztráció
Madarász térkép
GyIK
Chat
Madaraim
Keresés
))))
Egyébként hatalmas élmény repülni látni ezeket a madarakat. Bár kicsit drága élmény. Nade ilyet még úgy se nagyon csináltam....
