Egy kedves hentes barátom (féligazi hentes : 170 kilós egy üzemi konyhán húsozik, de nem gyilkolászik!) kért tőlem egy kanárit, mert amit a monori börzén vett az egy éve nem szólal meg pedig hímnek vette !
Mondtam neki hogy az ő habitusának megfelelő madaram nincs, de azért hallgasa meg őket nálam....El is jött és a rögtönzöt ének bemutatóra... A tenyészkalitokból kivett madarak nem mondom hogy tökéletes de a lényeget meggyőzően reprezentáló előadásától hát nem igízán jött tűzbe !
Mondta, hogy milyen kellemes muzsika de ő Monoron olyan klasszul "verő" hímet hallott hogy neki olyan kellett volna azért vette onnan a mostanig meg nem szólalt otthonit, mert ezt a szépen verőt nem adta a szivar.....Na mikor meghallottam a "verő" kifejezést már raktam is el a madaraimat és megígértem neki hogy kap tőlem ajándékba egy "verőt".
Még aznap vettem egy színkanáris haveromnál egy receszív fehér 2 éves óriási hímet olyan hanggal amitől megrepedtek a garázs falai, mert ott tenyészt egyébként csúcsmadarakat a hapsi. Fel is hívtam a hentesembert mikor éppen fütyült a madár hogy jó lesz e ?...Mondanom sem kell, nagyon tetszett neki az éteren át szálló verés !....
Azért nem adtam egyből neki a madarat hanem hazavittem egy kisérlet erejéig..... 5 napot töltött nálunk a madár a kis előszobánkban ami egybe van nyítva az ebédlő-konyhával. A feleségem volt a fehéregér....Eleinte mikor reggeliztünk nagyon tetszett neki a természet kissé heves, a szomszéd diófájának tetején rendszeresen koncertező erdei pinty hangjaira emlékeztető megjelenése kis lakásunkban, de már másnap aztmondta hogy ez akkor lenne igazán élvezhető, ha kint lenne a kalitka a teraszon !?....Harmadik nap már megkérdezte, hogy meddig szándékozom még itt tartani ezt a madarat...A 4. napon már úgy aposztrofálta az eseményeket, hogy "őrület". Aztán jött a búcsú napja ami öszinte megnyugvást jelentett érzékeny dobhártyánknak...
Na jött a hentesember ! Mint az aranyat tojó tyúkot úgy vitte a még az átlagosnál is erősebb hangú csapper madarat ! Nagyon hálás volt és dupla adag ebédet kaptam az éthordómba lévén ő az ételkiadó is az említett konyhán.
Teltek múltak a napok...és én mindig kevesebb kaját kaptam !...Már meg sem merem kérdezni, hogy így natúrban, szobába zárva milyen élmény a csapper verése ?!.....
