Akkor , ha nem veszed zokon úgy veszem, hogy nem szólaltam meg hiába. Azon elméletileg lehetne vitatkozni, hogy a temészetben is megtalálható három forma közül melyiket kell a kiindulási alapnak (wildtype) tekinteni (bár nem emlékszem, hogy találkoztam volna a fekete fejű mellett érvelővel, én sem, Te sem teszed), de az részemről nem lehet vita tárgya, hogy egy viszonyítási pontot, (ha kell önkényesen is ), meg kell határozni, azaz ki kell jelölni egy vad típust, mert e nélkül a genetikai viszonyokat/viszonylatokat nem lehet értelmezni.
Az egyáltalán nem elfogadható ,hogy egy ismert locus összes ismert alléljét mutációként emlegessük!!!!
(Nálam az is kiveri a biztosítékot hogy két különböző lokusz egy -egy alléljét ugyan annak( ugyan úgy) nevezzük.)

Nem jól ítélsz meg! Nem a változtatás, sem a szereplési vágy a mániám önmagáért. Nem sokan vagyunk, akik átlátják a rendszert (Téged is ide sorollak) , és meg tudják ítélni, hogy a felületes megfogalmazásokkal (rosszul kifejlődött tradícióval ) nem lehet tovább lépni az ismeret terjesztés terén. Úgy érzem tudok valamit ,( amit Te is, de amit sokan nem ), és ezért kötelességem/felelősségem segíteni másokat is a tudás megszerzésében. Már, aki hagyja magát.

Kíváncsian várom , hogyan fogod megoldani a menüpontokat fej vonatkozásában. (emlékeztetőül a lila mellet is kihagytad mutációk felsorolásából).

_________________
Cséplő Árpád

Columba!
Ebben a témában tudom, hogy a mániád a nomenklatúra megváltoztatása. Ebbe nem fogunk belemenni, mert nem itthonról kell megváltoztatni ezt a nomenklatúrát, még akkor sem, ha van benne logika.
Az, hogy ebben az esetben melyik a vad forma, az szintén vita kérdése. A szó szoros értelmében mind a három maszk forma vad forma, mert jelen van a természetben. Valószínűsíthető, hogy valóban a piros maszk lehetett az eredeti verzió, de erre bizonyíték az égvilágon semmi sincsen és jelenleg messze a leggyakoribb maszk szín a vadonban a fekete. Jelenleg az ausztrál állomány 70-80%-a fekete fejű, 20-30%-a piros fejű és kevesebb, mint 0,1%-a sárga fejű.
Habár nyilvánvaló, hogy az ilyen vadon élő változatokat is mutáció hozta létre, ilyen esetekben nem szoktak beszélni vad változatról, hanem polimorfizmusról van szó.
Ettől függetlenül abban igazad van, hogy nem szerencsés a maszk színek leírását 3 részre bontani, hanem két génről kell beszélni.

Volt még egy post-om előző este is.

_________________
Cséplő Árpád

Akkor most mi az igazság vajon?

_________________
“It is not the strongest of the species that survives, nor the most intelligent that survives. It is the one that is the most adaptable to change.”
Charles R. Darwin

Ez viszont érdekes:
"An important factor in the pathogenicity might be the decrease in the acidity of the GI
tract. The organisms are thought to reduce acid production in the proventriculus, which
changes the pH levels, making the environment less acidic and interfering with normal
digestion. The megabacteria altered the pH of the proventricular contents from a normal
range of .7 - 2.4 in unaffected canaries, to 7.0 - 7.3 in severely affected birds. It remains
to be determined if the alkalization is caused by the organism itself or by the mucus
production of the host, thus inhibiting the release of acid from the storage form."

Szóval a fertőzött állatokban a gyomor pH-ja eltolódik a semleges irányba. Nem tudni, hogy emiatt alakul ki a fertőzés, vagy a fertőzés hatására lesz ilyen a pH. De valószínűleg innét jön a savanyítás gondolata.

A következő 2010-es anyag is írja, hogy a savanyítás jót tesz a megabacterium ellen: http://vetbook.org/wiki/bird/index.php/ ... ithogaster
Itt pl. említi az almaecetet is. Ez nekem egész jó cikknek tűnik.

Az Avian Medicine könyv a következőt írja (Igaz, hogy ez 94-es könyv):
"A one M/l solution is mixed at a rate of 30 ml/pint of drinking
water. May be effective in some cases of enteritis that are not
responsive to traditional therapy. Preliminary findings suggest
that this treatment may help in some cases of megabacteriosis."

Bár az is igaz, hogy akkor még baktériumnak tartották, szóval ez simán lehet, hogy már elavult ebben a témában.

Ez az amit nem egyszerű kiszűrni – ahogy mondtad is...


Ez enyhén szólva is qrva savas közeg.


Megemlítve a "régi" nevét, mert sokan még így ismerik.

Köszönjük az infókat!

_________________
“It is not the strongest of the species that survives, nor the most intelligent that survives. It is the one that is the most adaptable to change.”
Charles R. Darwin

Hát igen, azt hiszem ilyesmire gondoltam.

Tehát, némi további konkrétum a Megabaktérium mesterséges tenyésztéséről:
Hannafusa és mtsai. 2012 J.Vet.Diagn.Investigation:
"Optimum growth conditions were found to be Basal Medium Eagle's, pH 3 to 4, containing 20% FBS, and 5% glucose or sucrose under microaerophilic conditions at 42°C."
Azaz a lényeg: elég egyszerű folyékony táptalaj, kevés cukor és némi borjúsavó - és a lényeg - pH3 -pH4 !!!!

Egyébként, valahol meg kellene állapodnunk (nekem is saját magammal), hogy hogyan is nevezzük magyarul ezt a jószágot... Angol szak-szlengben a "gastric yeast" (gyomor élesztőgomba / gyomor gomba) az egyik feltörekvő szóhasználat, de sztem. mi inkább váltsunk Macrorhabdus-ra.

K

Na, ez rögtön kezd egyre érdekesebb lenni. Pont a Csaba által linkelt weboldalon azt írják, hogy a savasítás segíthet a megelőzésben, de persze a gyógyításhoz kevés. Ilyenkor kezdem úgy érezni, hogy zsong a fejem. Vajon hol rejtőzik az igazság (avagy lehetséges, hogy ennyire bizonytalan még a tudás erről az "izéről")?

_________________
“It is not the strongest of the species that survives, nor the most intelligent that survives. It is the one that is the most adaptable to change.”
Charles R. Darwin

Hali!
Nem megy nekem ez az irkálás, azt hittem ezt már elküldtem!

Szóval amint azt Csaba már írta, némi plusszal:
A Megabacterium ma már Macrorhabdus ornithogaster, azaz gomba. Amint a neve is mondja madár gyomorban él, tehát a savas közeget igencsak kedveli! Amikor már rendesen ürül a bélsárban akkor elég nagy a gond, ha mindez kondícióvesztéssel, emésztetlen magokkal jár együtt (ezek persze más fertőzés esetén is jelentkezhetnek) akkor a gombairtás az első teendő. Az említett gombaellenes szerek valóban működhetnek. Extrém esetben előfordulhat a belső szervek (máj) kolonizációja is, mondanom sem kell, halálos kimenetellel (saját szomorú tapasztalat). Kezelés plusz takarítás, fertőtlenítés, takarítás...

A Salmonellák kicsit túl vannak szerintem értékelve, ha jól emlékszem én még nem is találkoztam velük pintyben (illetve nem hagytak mély nyomot). Mivel tipikusan más állatok által hordozott kórokozóról van szó, ezért ott érdemes odafigyelni, ahol fennáll a baromfi, galambok, külső röpde, rágcsálók, egyéb emlős háziállat kontaktus lehetősége. A diagnózist már leginkább csak elpusztult madárból lesz esély felállítani (boncolás/baktérium tenyésztés). Kezelés az AB érzékenység vizsgálat alapján ajánlott + a behurcolás lehetséges forrásának feltárása és megszüntetése, távlati megelőzése.

Folyt, köv.

Az irodalmi összefoglaló nem olyan vészes műfaj, ha az ember tudja mi igaz belőle és mi nem, mi a valódi eredeti forrás és mi csak az ötvenedik összefoglalóból összeollózott ellenörizhetetlen információ. Tehát konkrétan nem árt érteni a témához. Megoldjuk!
K

Tamás!
A cél megvalósítható. Ez nem kérdés. És meg is fogjuk csinálni. Itt csak az a kérdés, hogy mennyi idő alatt készül el. Ha többen beszállnak a munkába, akkor gyorsabban, ha nem, akkor lassabban fog elkészülni. De végülis senki nem sürget bennünket. A lényeg, hogy megcsináljuk. Ha 2 vagy ha 5 év alatt készül el, akkor annyi idő alatt. Nyomni fogjuk. A váz mostmár megvan, ezt "csak" ki kell töltenünk.
A hetem elég zűrös lesz, de ha már a megabactérium szóba került, akkor a jövő hétvégén megpróbálom azt összedobni.

Ha arra alapozunk,hogy külföldi oldalak legyenek felhasználva perfekt idegen nyevet kell tudni hozzá.Nem sok ember tud ennyire profin idegenül(angol,német,olasz,francia,spanyol).Amiben tudok segitek, meg amennyit a "tudásom" enged.

Sajnos egy ekkora leírás lefordítása az én angol tudásomnak már túl kemény dió lenne (belátható idő alatt nem birkóznék meg vele). De ha ezt képesek vagyunk megcsinálni, az durván jó lenne. Én máris sokat tanultam

_________________
“It is not the strongest of the species that survives, nor the most intelligent that survives. It is the one that is the most adaptable to change.”
Charles R. Darwin

Igen valami ilyesmire gondoltam,hogy rövidebb irások jelenjenek meg, az sem baj ha egy témáról ir több ember,és majd megfelelö idöben összegyúrjuk eggyé.Ehhez viszont nem elég 3 tag részvétele,mivel ez egy közösségi munka,és közösséggé szeretnénk alakulni.Úgyhogy alvók ÉBRESZTÖ!Aki amit tud irja le bátran,ha esetleg nem jó javitva lesz.

Feki!
Én úgy gondolom, hogy amennyiben csinálunk valamit, akkor azt érdemes komolyra megcsinálni.
Ezt a menü listát kitölteni, igen, nagy munka lesz, de megcsinálható és ha megcsináljuk, akkor olyan szakirodalmunk lesz, ami nem csak itthon állja meg a helyét, de azt hiszem bárhol.
Azt meg lehet csinálni, hogy rövidebb leírásokat beteszünk, aztán majd lecseréljük hosszabbra, ha meglesz.
Én mindenképpen komoly részt vállalok benne és a betegség leírásokba Erdélyi Karcsi is beszáll komolyan.
De a neten komoly dolgok vannak fent. Pl az alábbi linken lévő leírás. Szóval fordítással minenki tud segíteni.
Az MM-es APV leírást Karcsival raktuk össze, szóval azt garantálni tudom, hogy az a szint megoldható.

CSaba ha ilyen részletes leirásban gondolkodsz az rettentö nagy munka.Ide akkor már hozzáértö állatorvos kell.Nem kivitelezhetetlen,de...A megabac.elleni szerekböl csak a nistatin kapható,szerintem jó,a klórhexidin-glukonát nem más mint a száj öblitö.Hát nem tudom?Akkor várjunk még ezzel beszéljük meg ki hogy gondolta milyen részletességgel tárgyaljuk ezeket a dolgokat meg.

A megabactériumról korábban azt gondolták, hogy baktériumok, de kiderült róluk, hogy valójában gombák okozzák. Ennek megfelelően antibiotikumok nem hatnak rá, csak gomba ellenes szerek.
Ahogy Feki írta Nystatin B, Amphotericin B hat rá, emellett még hatásos a Ketoconazole.
Mindenképpen ennél részletesebb leírásokban gondolkodok. Kb az MM-ben található APV leíráshoz hasonlót szeretnék, csak természetesen ha lehet, akkor gould specifikusan csinálni, ha ez adat hiányában nem lehetséges, akkor díszpinty specifikusan.
Itt van például egy megabacteriózis leírás, amiből el lehet indulni: http://www.petalk.com/megabacteria.html

Staphylococus:minden madárfaj fogékony rá.A baktériumok a környezetben,a madarak tollazatán,és a nyálkahártyán találhatóak meg.Rögtön,de van úgy,hogy hónapok múlva jelentkezik a fertözés(karantén fontossága)!Leg jelentösebb károkat a tojás keltetés ,(inkubáció alatt,befulladt fiókák)kikelt fiatalok pusztulása esetén okozza.Nem megfelelö higénia szennyezett tojások,szennyezett fészekanyag lehet a fö okozója.Kikelt fiataloknál sziktömlö és köldökgyürü fertözést gyulladást okoz,ami elhulláshoz vezet.Felnött madaraknál vérfertözés,és fertözö bélgyulladás alakulhat ki.Kezelése:Baytril,Enro-bioflox,amoxicilin,eritromicin.

Yersiniosis:ezeknek a baktériumoknak több fajtáját izolálták már.Hordozója egér patkány amik a bélsarukkal fertöznek.Gyakori a 2-3hetes lappangási idö,de van mikor minden jel nélküli az elhullás.A madaraknál gyors lefolyású fogyás észlelhetö.Kezelés:széles sp.antibiotikum.

Szia Tamás.Igen érzékeny a savas közegre,nehezebben tud megtelepedni.Az almaecet jó hatást fejt ki,1%-os higitásban,vagyis az ivóviz ph-ját 5-6 közé kell beállitani.Személy szerint én a gouldoknál használom minden héten egy ugyanazon napon 2l viz/15-20ml ecet.Az itatójuk sem algásodik olyan könnyen.

Nem tudod érzékeny a savas közegre? Csak azért érdekelne, hogy az almaecet esetleg mennyire segíthet a megelőzésben, kezelésben.

_________________
“It is not the strongest of the species that survives, nor the most intelligent that survives. It is the one that is the most adaptable to change.”
Charles R. Darwin