Sziasztok!
Szóval már rég megígértem, hogy írok pár sort a sirálykázásról, s most van egy kis időm, így belekezdek. Tehát:
Sokat hallom, hogy sokan mennyire ellenzitek a sirálykázást, mindenki szidja azokat, akik nagyüzemszerűen használják, ám konkrétan nem tudják, hogy mi a baj vele. Nem akarok senkit se megbántani, de sokszor úgy ellenálltok ennek, mintha bűn lenne. Pedig, ha megkérdezem, hogy mi baj lehet belőle sokan csak azt mondjátok, hogy nem nevel…. Ha még csak ez lenne…
Nézzük meg mindkét szemszögből:
Előnye: Vannak olyan tenyésztők, akik azért sirálykáznak, hogy szebb madarakat kapjon, tehát vigye a prímet a kiállításon. Mért is szebb? Nos a válasz egyszerű, amikor kikel a gould, 1-2 napig nem eteti a picit, piciket. Ez alatt fogy ki a madarak addigi táplálék tartalékai, s ezután jön az etetés fázisa. Nos a sirályka rögtön etet, szinte agyontömi szerencsétlen madarat, így az jobban fejlődik. Hisz ugye mindenki tudja, hogy a madár életében az első két hét a legfontosabb, itt alakul ki, itt adja meg az alapot a csontrendszer, stb. Tehát ha agyon van tömve, erősebb lehet a madár. Majd ezt az előnyét végig megtartva igen kelletősen nézhet a későbbiekben ki.
Hátránya: Mivel nem ürül ki a madár tápláléktartaléka, s ráetet a sirályka, emésztési zavarokat okozHAT!!! Ez abban nyilvánul meg, hogy a madár a második harmadik vedlése közben egyszerűen lefogy, s elpusztul, tehát két-három évesen. Vagy abban is jelentkezhet, hogy lassabban megy a vedlés, esetleg tollhiányos részek jönnek ki, pl. a fejen, stb.
Mivel a kiállításokon egy éves gouldokat lehetett eddig kiállítani, ezt sok helyen alkalmazták, mert „kit érdekel a cím megnyerése után a madár”. Most hogy idéntől két éveseket is ki lehet vinni, talán javul a helyzet.
Másrészről a szaporodási problémák:
Ha sirálykázik az ember, 3 hetes korában le kell választani a piciket, s olyan helyre tenni, ahol gouldok vannak. Amint leválasztható, le kell szedni, mert egyre nagyobb esély lesz, hogy nem a saját fajához fog vonzódni. (hány gouldot láttam már, amelyik nyugodtan eszeget, majd ha megszólal egy sirályka, úgy felkapja a fejét, mintha….) Bár ez máshol is így van, állítólag a zebráknál van a legrosszabb arány a párba állásra. De ugye itt is van probléma, mert ha három hetesen leválasztja az ember, s új helyre teszi, még így is lehet, hogy korai, s elhullás következhet be. Tehát mérlegelni kell.
A másik, az ösztön:
Nem lehet különbséget tenni gould által nevelt picinél, illetve sirályka által nevelt picinél. Mindkettőnél van jó, és rossz szülő, nem ettől függ. Ha pl. letojik a gould, s kikel alatta néhány kicsi, előfordulhat, hogy amikor kirepülnek a kicsik, a tojó ismét letojik, s megkotlik rajta, nos itt van a gond, mert ha sok kicsi repült ki, nem biztos, hogy a hím akarja, tudja e etetni őket, így azok éhen is pusztulhatnak, ezért el szoktuk venni a tojásokat, hogy normálisan neveljék a piciket tovább. S ha ezek a madarak a szokottnál értékesebbek genetikailag, akkor betesszük sirálykák alá, hogy hátha kijön a kívánt mutáció (nagy számok törvénye). Na evvel a kis gouldal, ha időben le lesz választva nem lesz semmi baj a további költésével. De ha olyan tojást teszünk a sirályka alá, ahol a szülők már nem is akarnak nevelni, csak letojnak, akkor ezt az öröklődési menetet viszik tovább, s okozzák a gondot a kevésbé tapasztaltabb madarászoknak. Itt a természetes szelekció kihagyása a hiba, viszont ahogy Zsolti is utalt rá, ez a felelős az újabb színmutációk megtartásához is, tehát indokolt esetben ez fontos is lehet.
Tehát összegezve, a sirálykás madárral sok probléma lehet, de kiemelten fontos esetekben indokolt a használata, itt az a baj, hogy sokan a pénzt látják e kis remek madarak tulajdonságaiban, s a messzemenőkig kihasználják a gouldot, s a sirálykát is, na ezek nem madarászok, hanem nagytermelők.
Én sosem titkoltam, hogy van sirálykám, 20 pár gouldra, 6 pár sirályka, de az utóbbi négy évben, 3szor kellett őket gould nevelésre használni( 3szor az 3 fészekaljat jelent). Igaz, nem is jön ki tőlem sok madár, általában évi 50-60 pici fejlődik ki. De azokra büszke vagyok.
Tisztában vagyok, hogy sok ellenző fogja a fejét rázni az írottamon. Amit itt leírtam, az külföldi szakkönyvek, saját tapasztalatok, s elismert tenyésztő társaim összességéből szűrődött le. Ha valakinek mások a tapasztalatai, nyugodtan írja le, én mindenkit meghallgatok, hisz vannak nálam ezerszer jobb madarászok, nem is kevesen.
_________________ Gouldamandínák....
|