A Magyarország-Málta meccsen a maltai madarvadászat ellen is tiltakozhatnak a magyar futballszurkolok!
http://www.origo.hu/sport/magyarfoci/20090319-a-maltai-madarvadaszat-ellen-is-tiltakozhatnak-a-magyar-futballszurkolok.html

Magyar gyűrűs kerecsent is lőttek már Máltán, a pár tucat más (magyar gyűrűs) faj mellett

_________________
A magyar terepmadarászok honlapja: www.birding.hu
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület: www.mme.hu

Sziasztok!
Az ismerőseimnek mindíg felhívom a figyelmét arra, hogy nem kell a boltban a nejlon zacskókat elfogadni!!!
Vigyünk inkább az otthoni nejlonzacsi halomból, de a legjobb, ha vászonszatyrot vagy hátizsákot használunk. Sokan elfelejtik ezt, de egy idő után berögzül, ezt tapasztalatból tudom
Nemrég kaptam egy nejlonzacsis antikampány emilt, bemásolok idre is pár képet:

_________________
A magyar terepmadarászok honlapja: www.birding.hu
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület: www.mme.hu

Sziasztok!
néha jó hírek is jönnek Afrikából:
Rejtett oázisra leltek a Google Földdel Dél-Afrikában
[origo] 2009. 02. 06.
http://www.origo.hu/tudomany/elovilag/20090204-mount-mabu-rejtett-oazisba-vezette-a-kutatokat-a-google-fold.html

A Google Föld segítségével bukkantak rejtett oázisra Afrikában. Egy nemzetközi kutatócsoport már évek óta tanulmányozta az interneten keresztül bárki által elérhető műholdképeket, hogy eddig ismeretlen élőhelyeket térképezzen fel. 2005-ben figyeltek fel a Mozambikban található Mount Mabura, amelynek élővilága eddig javarészt ismeretlen volt. 2008-ban indított expedíciójuk hihetetlen fajgazdagságot talált a területen, amelyet elkerült a több évtizedes polgárháború.


Az olajzöld nektármadár (Nectarinia olivacea) egyike a Mount Mabun élő ritka madaraknak

_________________
A magyar terepmadarászok honlapja: www.birding.hu
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület: www.mme.hu

Sziasztok! Egy jómadaras hír )

Új madárfajt találtak Kínában
MTI | 2009. 01. 30., 12:25 |
A kínai középosztály egyik kedvelt időtöltése a madárfigyelés, így könnyen találnak új madárfajokat. A vietnami határ közelében élő bozóttimáliát három éve látták meg először.
http://index.hu/tudomany/maki090130/

_________________
A magyar terepmadarászok honlapja: www.birding.hu
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület: www.mme.hu

sziasztok!
gondoltam bemásolom idre is az idei sasszinkron eredményeit:

-----Original Message-----
Subject: [Raptor] sasszinkron eredmények

Sziasztok!
Alább olvashatjátok a sasszinkron rövid eredményét, illetve ezen a linken két térképet is láthattok a sasok telelőterületeinek eloszlásáról:
http://www.mme.hu/cgi-bin/mmehir.pl?sorszam=528
Köszönjük a minden korábbinál több felmérő részvételét!
Üdvözlettel:
Horváth Márton és Nagy Károly

------------------------

Elkészült az Országos Téli sas-leltár

A MME a nemzeti park igazgatóságokkal és más civil természetvédelmi szervezetekkel együttműködve, idén januárban immár hatodik alkalommal szervezte meg a hazánkban telelő sasok éves számlálását. Az egy időben történő megfigyelések miatt "sas-szinkronnak" nevezett eseményen mintegy 250 felmérő vett részt országszerte. A felmérés csupán az ország 7%-át érintette, azonban ez lefedte a legjelentősebb sastelelőhelyeket, így a nálunk telelő állományok egy jelentős részét sikerült számba venni.

A leggyakoribb sasfaj a korábbiakhoz hasonlóan a rétisas volt (325-335 példány), amelyet a parlagi sasok követtek (93-94 példány), valamint a ritkaságnak számító szirti- (3 példány) és fekete sasok (1 példány) néhány egyedét is megfigyelték.

További megfigyelt ritka ragadozómadarak között szerepeltek kerecsen- (30 példány) és vándorsólymok (5 példány), valamint vörös kányák (2 példány) is, de a leggyakoribb nálunk telelő ragadozómadár-fajok idén is az egerészölyvek, kékes rétihéják és a vörös vércsék voltak.

A korábbi évekhez képest több felmérő vett részt az akcióban, mégis jelentősen kevesebb sas került lencsevégre. Ennek egyik valószínű oka, hogy a decemberi-januári tartós hideg időjárás délebbre kényszeríthetett sok sast, valamint a felmérés hétvégéjén sokfelé köd nehezítette a madarak megfigyelését.

A másik, ennél sokkal aggasztóbb ok lehet a sasok egyre erősödő illegális pusztítása. Az elmúlt három évben 65 sas került kézre mérgezés következtében, de a valós szám ennél lényegesen nagyobb lehet, így ez szintén közre játszhatott a példányszám csökkenésében.

------------------------------------------------
Horváth Márton
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Parlagisas-védelmi Munkacsoport
H-1121 Budapest, Költő u. 21. HUNGARY
E-mail: horvath.marton@mme.hu
Tel: (+36)30-525-40-71
http://www.mme.hu
http://www.imperialeagle.hu

_________________
A magyar terepmadarászok honlapja: www.birding.hu
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület: www.mme.hu

igyekszik az ember

_________________
A magyar terepmadarászok honlapja: www.birding.hu
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület: www.mme.hu

Nagykutya vagy te!

szisztok!
mostjuteszembe, hogy a január végi balatonfenyvesi solymászatról még nem számoltam be íme egy kis képes élménybeszámoló
a solymász vadászat előtti sorakozó (ezután külön csapatokra oszlottak a hímes és a tojós héjások (a tojó rátámadhat a hímre...) meg a sólyom-solymászok is):

én a tojós héjásokkal tartottam, mert a Bérces Jani madárbarátomnak ilyenje van, nomeg egy hernyója (Harris hawk):
fiatal tojó héja:


öreg tojó:

A Harris hawk-nak nem volt aznap túl nagy szerencséje, még ilyen közelről is hibázott:

a héja sikeresebbnek bizonyult:

féltette is a zsákmányát rendesen:

kutyák segítették a felderítést:

nem volt egyszerű a terep:

a teríték:

_________________
A magyar terepmadarászok honlapja: www.birding.hu
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület: www.mme.hu

hoztam pár képet a tegnapi sirálygyűrűzésről
viharsirály:

dankasirályok (korcsoport-tanulmány )



kicsit talán még éhes maradt

nem fájt nagyon, azért még tudtam mosolyogni

_________________
A magyar terepmadarászok honlapja: www.birding.hu
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület: www.mme.hu

érdekes lehetett

_________________
A magyar terepmadarászok honlapja: www.birding.hu
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület: www.mme.hu

Sziasztok,

Két kép Amsterdamból, a szállodánk mellett lévő fán egy pár kissándor készülődött költséhez.

Hatalmas köröket írnak le, gyorsan és nagyon akrobatikusan repülnek.
Nagyon aktív madarak.







Zsolt

sziasztok!
szombaton megint kint voltunk a Duna parton sirálygyűrűzni, ami sajnos a dankák érdektelensége miatt eredménytelenül zárult, de azért kattintottam pár pikcsőrt:


szieszte idő:

Ördög-árokból:


haditerv-váltás: namajd a galambok odaédesgetik a sirályokat:

néhányan beleszagoltak a kenyérdarabkákba,

aztán visszaültek pihenni (lehet, hogy az a középen látható gyűrűs-lábú sirály már elmondta nekik, hogy mi vár rájuk, ha esznek a kenyerünkből ):

_________________
A magyar terepmadarászok honlapja: www.birding.hu
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület: www.mme.hu

szevasztok! itt egy felhívás a Madar-levlistáról:
Subject: [Madar] adatgyűjtés csonttollúról, keresztcsőrűről
Adatgyűjtés csonttollúakról, kérdés keresztcsőrűekről
2008. szeptember 1. - 2009. május 1.
Kedves madarászok!
A 2008/09-es tél, mint látható, ismét figyelemre méltó csonttollú inváziót produkál. A fellelhető adatokat próbálom ismét összeszedni, és azokból a faj megjelenésére, itt tartózkodására és távozására vonatkozó tanulságokat megtenni. Az erről szóló cikket terveim szerint az Aquilában publikálnám. Kérek mindenkit, hogy akinek van adata idén a fajról, az legyen szíves megosztani velem. Elsősorban azok az adatok érdekelnek, amelyek még nem lettek feltöltve a http://www.birding.hu oldalra, de ha a közzétett megfigyelését valaki táplálkozási, viselkedési vagy más adattal is ki tudja egészíteni, az szintén hasznos lenne a számomra. Ezúton kérem azt is, hogy ha valaki nem járul hozzá, hogy feltett adatát az említett cikkhez felhasználjam, az jelezze!
A csonttollúak mellett még számos madárfaj is produkál inváziónak nevezhető rendkívüli mozgalmat. Zalai Tamás gyűjti a fenyőszajkó adatokat, érdeklődöm, hogy komolyabban foglalkozik-e már valaki a keresztcsőrűekkel, esetleg a szőlőrigókkal. Ha már benne vagyok az adatgyűjtésben és nem kezdett még más hozzá, akkor e fajokról is összeszedném idei mozgalmuk legalapvetőbb sajátságait.
Köszönettel: Pásti Csaba
Megkereshető személyek:
Pásti Csaba: pastics@freemail.hu

_________________
A magyar terepmadarászok honlapja: www.birding.hu
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület: www.mme.hu

egy kis eszmefuttatás a Raptor-levlistáról a ragadozómadár gyérítési témában:

Subject: [Raptor] osztrák megoldás

"Sziasztok!
Tegnap este átrágtam magam azon a tanulmányon, ami az ausztriai ragadozómadár gyérítés megalapozásáról szól. A következőket szeretném hozzáfűzni:
A tanulmány viszonylag pontosan taglalja a jogi hátteret, felsorolva az összes ide vonatkozó EU-s szabályozást. Megemlíti azt is, hogy ezektől a szabályoktól az egyes tagállamok indokolt esetben eltérhetnek, a veszélyeztetett fajok gyérítése bizonyos esetekben engedélyezhető. Ez hazánkban azt jelenti, hogy pl. közérdekből, közegészségügyi okokból lehetne ilyesmit engedélyezni, de csak akkor (és ezt az osztrák anyag is többször pontosan megemlíti) ha a semmilyen más megoldás nincs! (de hogy pontosan mire, mi az igazi probléma, az az elején nem derül ki...)
Namármost!
Az Alsó-ausztriai vadászszövetség végzett több évre visszamenően a két szóban forgó fajra állományfelmérést, ez adja az alapot a gyérítéshez, illetve az, hogy fel van sorolva (!!!) hogy mely fajok szerepelnek pl. a héja zsákmánylistáján. Százalékos arányokat nem találtam, de pl. megemlíti, hogy a héja kerecsensólymot is zsákmányol, ami veszélyeztetett faj, ezért tv-i károkozása is jelentős... Az állományfelmérésben résztvevők fajismerete és madártani tapasztalata ismeretlen, így nem csoda, hogy héja esetében még olyan élőhelyen is 6-8 pd / 10 km2 sűrűséget "számoltak", ahol 85% mg-i terület, és 15% erdő van csak. GONDOLJATOK BELE!!! EGY 3,3 x 3,3 km OLDALHOSSZÚSÁGÚ NÉGYZET ALAKÚ TERÜLETBEN 8 HÉJA!!!!!! ÍRJON NEKEM, AKI MÁR LÁTOTT ENNYIT (átlagosan!!! tehát ennél több is lehet!!!!)
Ráadásul sok esetben semmi különbség nincs az egyes évszakokban megfigyelt pd. számok között, márpedig tudjuk, hogy akár az ölyvek, akár a héja pl. ősszel nagyobb számban fordulhat elő bizonyos helyeken, míg költési (pláne kotlási) időben szinte "eltűnik".
Már a fentiek miatt is komolytalannak tűnik az anyag.
Még megdöbbentőbb, mikor azt taglalja, hogy a vadászok (egyben földtulajdonosok, ausztriában ugyanis ténylegesen a földtulajdonhoz kötött a vadászati jog, a minimális vadászterület nagyság 200 ha !!!!) szóval a vadászok évente mennyi - millió - eurót költenek élőhelyfejlesztésre, vadbúvók, apróvad rejtő helyek kialakítására, de ez egy ökológiai csapda a vad számára, mert ott feldúsul a számuk és nagy mennyiségű ragadozót vonzanak, ami aztán hatalmas mennyiséget megzabál belőlük (!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!)
TEHÁT EZÉRT VAN AZ EGÉSZ!
Szerintem meg azon kívül, hogy ismeretlen a majdani elejtők fajismerete, komolyabb veszélyt jelent, ha ezt a precedenst (és benne a tanulmányt) a hazai vadászok is a zászlajukra akarják tűzni!
Konklúzióm: MINDENKI, AKI EZT KOMOLYAN GONDOLJA, KAPJA BE AZ ÖSSZES .....T!
VM"

_________________
A magyar terepmadarászok honlapja: www.birding.hu
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület: www.mme.hu

egy kis aktualitás a tegnapi ceremóniáról

_________________
A magyar terepmadarászok honlapja: www.birding.hu
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület: www.mme.hu

Szevasztok, egy kis érdekesség a bördingről:
http://birding.hu/forum.do?temaId=10&method=page&page=1

Soproni János, 2009.01.06.
Sziasztok!
Január 3-án az osztrák madarászoknak sikerült megtalálni a fenyőpinty tömegek pihenőhelyét. A madarak a Rába egyik oldalvölgyébe járnak éjszakázni. (A terület Szentgotthárdtól durván 35 km-re Ny-ra található.)
A pihenőhelyre történő behúzás napnyugta előtt kb. 90 perccel kezdődik és durván napnyugta után fél órával fejeződik be. Először csak kisebb-nagyobb csapatokban, majd egybefüggő, cső szerű formációban esnek be a madarak. Forrás: http://club300.zites.net/node/14905
A 2008. november végén, december elején kelet Ausztriában észlelt, több milliósra becsült fenyőpinty invázióról néhány kép felkerült a bird.at fórumra. http://href.hu/x/7tqu
A nagy madártömeg természetesen a ragadozók figyelmét is felkeltette, így 2 vándorsólyom, 1 kis sólyom, 7 karvaly, 9 egerészölyv, 1 erdei fülesbagoly is vadászott a területen.
Üdv,
Jani



Kancsal Béla, 2009.01.12.
Sziasztok!
Nem mindennapi madarászélményben volt részünk Gál Szabival, Fitos Nórival és Farkas Péterrel. Elmentünk megnézni az éjszakázó fenyőpintyeket Lödersdorfba. Persze nem csak mi vártuk a madarakat, hanem rajtunk kívül még 6-8 karvaly és néhány egerészölyv is. Már jóval a pintyek érkezése előtt ott voltak és repülőgyakorlatokat tartottak. A madarak fél 4 után kezdtek szállingózni. Eleinte csak 10-es 20-as csapatokban jöttek, majd pár százas és ezres csapatok is érkeztek. Szenzációsan nézett ki a kavargó pintyek tömege! A minden felől érkező kis csapatok teljes csendben érkeztek, de amint összeolvadtak a többivel, már hallani lehetett a vízesés morajlásához hasonló zsizsegést. A völgy fái hamarosan úgy néztek ki, mintha kilombosodtak volna! Szabi megpróbálta megszámolni őket, de úgy 3 861 256 madár körül feladta . Hiába, mindent azért ő sem tud megszámolni...
Sajnos rendkívül rosszak voltak a látási viszonyok (alkonyati szórt fény+köd) ezért alig lehetett fotózni. Mielőtt haza indultunk volna, még benéztünk az erdőbe, ahova beszálltak a pintyek. Fantasztikus volt, ahogy a fák között sétáltunk és felettünk tízezrével zsizsegtek. Persze a madárszar is folyamatosan potyogott a nyakunkba .
Nézzétek meg az itt készült videókat:
video1 : http://www.youtube.com/watch?v=uhCFXaL3xTQ
video2: http://www.youtube.com/watch?v=SUC4nTzYoGY

_________________
A magyar terepmadarászok honlapja: www.birding.hu
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület: www.mme.hu

Egy furcsa pár az év madara
"2009-ben Magyarországon egy igazán furcsa pár az év madara. A vetési varjút és a kék vércsét rendszertanilag nem fűzi össze különösebben szoros kapocs, az értékes ragadozót azonban életmódja annál inkább a szántókon feketéllő varjakhoz köti. Hogyan választják meg még nálunk is demokratikusabb módon Belgiumban az év madarát? S miért számít provokatívnak a lettek idei választása, akiknél 2009 a kárókatona éve?"
Teljes cikk: http://www.origo.hu/tudomany/20090114-furcsa-par-a-kek-vercse-es-a-vetesi-varju-az.html
[origo]

_________________
A magyar terepmadarászok honlapja: www.birding.hu
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület: www.mme.hu

Írtam egy kis szösszenetet a csonttollúakról a Pusztadoktor-, a Díszmadár és a Kőbányai Magazinba is
Íme:



Csonttollú invázió!
A tavalyi, 2008-as év novemberének második felében újfent megindult a csonttollúak (Bomycilla garrulus) beáramlása Magyarországra. Ezekkel a nálunk csak az ehhez hasonló inváziós években telente előforduló északi vendégekkel legutóbb 2005-2006 telén találkozhattunk ilyen nagy számban (azelőtt pedig 2004-2005 telén, korábban pedig 2001-2002 telén; forrás: http://www.birding.hu), de szinte minden évben akad pár megfigyelése eme tetszetős fajnak. Hegyes bóbitájáról könnyű felismerni a csonttollút, amely családjának egyetlen faja Eurázsiában. Nevét a másodrendű evezőtollainak végén található piros színű szarunyúlványról kapta, ami tehát nem csontból van, csupán egy különleges szaruképződményről van szó. A csonttollú Skandinávia legészakabbra fekvő tájain, Oroszország északi részén, illetve Ázsia és Amerika északi régióiban elterjedt. Idehaza inváziós években sokhelyütt, de a legkönnyebben parkokban figyelhetjük meg őket, ahol fellelhetik kedvenc táplálékaikat, amelyek a japán akác, a madárberkenye, az ostorfa és a sárga fagyöngy termései.
Én személy szerint a 2005-2006-os invázió során találkoztam velük először a budapesti Csajkovszkij parkban. Nem olyan nagy ez a park, de annál változatosabb a növényvilága, mivel valaha a Dreher-villa parkja volt. Természetesen a mostani látogatásuk során is felkeresték a csonttollúak ezt a parkot, nem is kis számban. Megközelítőleg egy 150 példányos csapat randalírozott szinte minden nap a park magasabb fáin. A januári megfigyelési adatokat figyelembe véve ezzel az egyedszámmal a Margit-szigeten megfigyelt csapattal szinte holtversenyben a Csajkovszkij parkos az egyik legnagyobb csonttollú sereg Budapesten! Hetente többször is megfordulok ebben a parkban, mivel egy téli madáretetőt is üzemeltetek itt, mellesleg pont egy japán akácfán. Az egyik alkalommal egy számomra érdekes jelenségre lettem figyelmes. Általában a fák szélső ágain csüngő csonttollúak a fa törzsének a környékén telepedtek le és a fakéreg repedéseiben megmaradt havat ették, vagyis jobban mondva inkább itták. Talán ez annyira nem is meglepő, hiszen akkor már hetek óta tartottak a kemény fagyok és csapadék is csak minimális esett, az is csak hó formájában.
Ajánlom figyelmébe mindenkinek mostanság eme gyönyörű madarakat, mert lehet, hogy csak évek múlva fognak ismét a szemünk elé kerülni.
Dr. Dezső Péter

_________________
A magyar terepmadarászok honlapja: www.birding.hu
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület: www.mme.hu

Szia!
Akkor itt pont fordítva van mint mondjuk az oroszlánoknál?
Mer' ugye ott pont az a legrátermettebb hím, aki megöli-elkergeti
az eddigit. megöli a kölykeit, majd párosodik a nősténnyel.

_________________
Üdvözlettel: Kálmán Sándor

Szia Gábor!
Köszi a megvilágosítást. Csak egy kicsi bibit látok az egészben, mégpedig azt, hogy a madarak nem voltak megkérdezve.