Igazgató írta:
Kedves Mindenki!!
Beleremegett a lábam abba amit olvastam ezekről a dögökről. Tekintettel h ez egy nagyon lerágott csont ,nem mindenki ismeri el h volt már gondja ezekkel a dögökkel , így arra gondoltam felkérem az én jó barátomat Pappcsát h tegye közzé azt az írást amit nekem már jó régen átküldött csak zöldfülü révén nem mentettem el.
Ellentétben az előttem szolóval , én nem irányítok nyílmérget a mester tenyésztőknek , mert nincs értelme. Legyen az akár brekegő madár -Nyíri Feri után szabadon

- vagy bármilyen kanári. Mert a tetű az tetű.
Rengeteget tanultam és kimonhatom tudok is ezekröl a moslékokról , de nem annyira mint pl Papcsa mester. ha felkerül ide akkor én is elmentem mert nem lehet eleget tanulni.
Csiszár István
Sziasztok!
Itt van Iker Feri írása a vörös madártetű atkáról!
Idézet:
A vörös madártetű atka (Dermanyssus gallinae):
A legtöbb gondot okozó kis jószág. Néhány öreg tenyésztővel beszélgetve elmesélték, hogy a tenyészetüket a korszerű szerek megjelenése előtt valósággal kipusztulással fenyegette.
A vörös madártetű atka:
Ha jól bele gondolunk, ennek az atkának az életmódja nagyon sikeres. Napközben repedésekben, résekben húzza meg magát és éjszaka mászik a madárra, annak vérét szívja. Ebben rejlik kártétele, ami frissen kikelt, kis testű díszmadaraknál rögtön végzetes is lehet. A petéből kikelő első lárvaalak hat lábú, és nem szív vért. Utána még két lárvaalak (nimpha) következik és a kifejlett atka. Ezek az alakok már vérszívók. A nőstények 30, egyes források szerint akár 400 petét raknak, amelyekből 20 oC mellett 28 óra alatt kelnek ki a lárvák. Ha a hőmérséklet 15 oC-ra csökken ez öt napig tart. A kifejlett atka akár 11 hónapig életképes marad. Nem csoda, ha hiába számítunk arra, hogy ha a tenyészidőszakban áttelepítjük a madarakat, akkor megszabadulunk az atkafertőzéstől. Ez csak ábránd és csalódni fogunk. A madártetű atka életmódjából is kitűnik, hogy elég, ha néhány példány átvészeli valahol a nagytakarítást, robbanásszerűen képes elszaporodni. Ha ez éppen a tenyészidőszak közben történik, annak az évnek lőttek. Éppen itt van jelentősége a tartás technológiánknak, amiről a bevezetőben írtam. A kereskedelemben sokféle irtószer kapható, amelyek általában valamilyen piretroid hatóanyaggal bírnak. Azonban éppen a gyorsan szaporodó fajok könnyen ellenállóvá válhatnak és válnak is egy-egy hatóanyagra.
Ezzel magam is így jártam. Hiába használtam a különböző porzó és permet szereket, igazából nem értem el eredményt. Egy nyári nagytakarítás után, akármilyen alapos is volt az, rendre megjelentek a fészekben, amelyeket nagyítóval rendszeresen ellenőriztem. Elkeserítő volt és úgy éreztem nem tudok megszabadulni tőlük. Egyszer csak eszembe jutott egy régi cikk, amelyben arról olvastam, hogy egy tenyésztő minden nyáron lángperzselővel fertőtleníti a kalitjait és mentes az atkafertőzöttségtől. Itt jön be a technológia kérdése. Amikor elkezdtem a madarászást, először bútorlapból készítettem igen esztétikus kalitka szekrényeket. Látszólag minden kívánalomnak megfeleltek. A gond csak az atkák megjelenésekor jelentkezett. A bútorlapok vagy az egyéb fa illesztések repedései kiváló búvóhelyet biztosítottak számukra. Ráadásul a lapok az óhatatlanul kifröccsenő víztől megdagadtak és felhullámosodtak, tovább növelve az atka búvóhelyek számát. Mivel nyilvánvalóan ellenállóvá lettek a különböző kapható hatóanyagokra, hamar meg kellett hoznom a döntést a szekrények felszámolásáról. Ekkor fémből készítettem kalitokat. Ezek teljesen lapra szerelhetőek, önmetsző csavarozással a legapróbb elemekig szétbonthatóak. Tehát egy rendkívül alapos takarítás és fertőtlenítés könnyen lehetséges. Nincsenek olyan sarkok, amelyekhez esetleg évekig nem tudok hozzáférni. Következetesen a fehér színt használom, mivel ezen a legjobban észrevehetőek a szennyeződések, vagy az atkafertőzöttség. Az atkák nyomai a cigaretta hamuhoz hasonlóak, egyértelműen felismerhetőek. Ám az említett módszerek még így sem hoztak eredményt a fennálló rezisztencia miatt. Ekkor a régi cikk hatására végig gondoltam, hogyan tudnám a rezisztenciát kiküszöbölni. Mire nem lehetnek rezisztensek? : A hőre.
Fémből készült, lapra szerelhető kalitok:
Ekkor egy alapos akció vette kezdetét. Három fronton kezdtem meg a mentesítést:
1. Maguk a madarak
2. A kalitok
3. A madárház
1, A madarakat átmenetileg egy biztosan nem fertőzött helyiségben és biztosan nem fertőzött kalitban elkülönítettem. Spot on szerekkel folyamatosan minden egyedet kezeltem. A kezeléseket öt naponként ismételtem, összesen négyszer egymás után.
2, A kalitokat egy alapos tisztítás után egy a szobafestők által használt hő lég fúvóval módszeresen végig hevítettem. Mintegy tíz másodpercig egészen közelről a vasra irányítottam a készüléket, így folyamatosan végighaladtam minden felületen. A fehér festék nem károsodott. A csavarokat és egyéb kis alkatrészeket, amelyek a konyhai sütőbe befértek 30 percig 120 oC-on fertőtlenítettem (ehhez szükséges a háziasszony fokozatos lelki felkészítése is!). Hasonlóan jártam el a fából készült ülő rudakkal, odúkkal, sőt a többször használatos kókuszrost fészekbetétekkel is. Minden eszköz jól viselte a hevítést, nem károsodtak. A műanyag itatókat erősen klórozott vízben teljesen alámerülve napokig áztattam. A műanyagok a fával ellentétben nem viselik el a hevítést, deformálódnak, használhatatlanok lesznek.
3, A madárház fertőtlenítése volt a legproblémásabb kérdés. Ehhez egy hatósági gázmester segítségét kértem, aki egy gázosító irtó szerrel elgázosította az egész épületet. Két napig nem lehetett belépni, azután egy alapos szellőztetést követően vehettem ismét birtokba.
A fentiek alapján csak fertőtlenített eszközöket helyeztem vissza, és csak ezután telepítettem be az állományt. Azóta is rendszeresen ellenőrzöm a férőhelyeket és a fészkeket, de nem találkoztam az madártetű atkákkal. Ezek után talán elég világos, hogy a karantént nagyon komolyan veszem.
Bútorlap illesztés mentén felszaporodott madártetű atkák jellegzetes, cigaretta hamuhoz hasonló nyoma (ürülék):
A vörös madártetű atka emberre is átterjedhet. Igaz nem okoz nagy bajt, sokáig nem marad életben, de allergiás kiütések jelentkezhetnek. Az elpusztult atkák a lebegő porral keveredve további légzőszervi allergén tüneteket produkálhatnak.
_________________
üdv
Feri