Gould amandina fejszínek

A Gould amandinának a természetben is 3 különböző fejszínű változata létezik. Fekete fejű, piros fejű és narancssárga fejű változatok. Ezeket a változatokat polimorfizmusoknak nevezzük, mivel a természetben is megtalálhatók. Nagyon ritka, hogy egy fajnak ilyen eltérő színű változatai létezzenek a természetben ugyanazon stabil állományban. Vadon a leggyakoribb a fekete fejű változat. A populációk 70%-a fekete fejű. Megközelítőleg a Gouldok 30%-a piros fejű és csak minden 3000. Gould amandina fejszíne narancssárga a természetben. Mivel már a faj felfedezésekor is létezett mind a három fejszín, nehéz eldönteni, hogy melyik szín tekinthető az eredeti, ősi változatnak, de az öröklődésmenet alapján legtöbben úgy gondolják, hogy a piros fejű változat lehetett az ősi típus.

Piros fejű változat:

A piros fejű hímek esetében a vékony, fekete fej és nyak sávval határolt maszk területe piros színű. Habár a táplálástól, tartási körülményektől és a genetikai háttértől függően a piros szín árnyalatai a téglavöröstől a sötét pirosig elég széles skálán változnak, a maszkban nem lehetnek fekete tollak, egyöntetű piros kell, hogy legyen. Tojók esetében a maszk színe sokkal változatosabb. Vannak nagyon szép, tiszta, egyöntetű, piros maszktollakkal rendelkező tojók is, de elfogadott az is, ha a piros maszk tollak közt kisebb foltokban fekete szín is megjelenik. Előfordulnak azonban olyan genetikailag piros fejű egyedek is, melyek feje fekete és a piros szín csak néhány kisebb foltban fedezhető fel. A hímek és a tojók maszk színe közti különbség a két nem maszk tollainak lejjebb tárgyalt különbségéből ered. A tojók maszkjában megjelenő feketeség oka valószínűleg poligénes módon öröklődik, így a maszk hímekhez hasonló tisztaságát csak szelekcióval lehet elérni a tenyésztésben.

A piros fejű hímek maszk tollainak felépítése:

A maszk tollaiban 3 féle pigment található: eumelanin, feomelanin és lipokróm pigment. Piros fejű egyedek esetében a lipokróm pigment a piros színű astaxantin. A maszk tollak alsó fele fekete színű az eumelanin tartalom miatt, míg az ezt követő kb ¼ rész barna színű a feomelanin tartalomtól (Ábra 1 A,B). E tollak eumelanin és feomelanin tartalmú részeiben is közös, hogy az ágak oldalán sűrűn ágacskák sorakoznak (Ábra 1B). Ezen ágacskák tartalmazzák az eu- vagy a feomelanint. A tollak legkülső része speciális ágakat tartalmaz. Ezek az ágak vastagabbak és fontos jellemzőjük, hogy nincsenek rajtuk ágacskák, azaz „csupaszok”. Ezen speciális ágak tartalmazzák a lipokróm pimentet és ezek adják a maszk színét.

Ábra 1. Piros fejű, lila mellű, zöld hátú hím maszk tollának szerkezete. (A) Kisnagyítású felvétel mutatja a maszk toll három zónáját. A toll alsó felén az ágak és ágacskák eumelanint tartalmaznak, ez adja e terület fekete színét. A toll következő kb. ¼ része barna színű a feomelanin tartalomtól. A toll legkülső ¼ részén található ágak nem tartalmaznak melanin pigmentet. E terület színét lipokróm pigment adja. (B) Nagy nagyítású felvétel mutatja be a maszk toll eumelanin és feomelanin tartalmú zónáját. Jól megfigyelhető, hogy mindkét területen az ágak oldalán ágacskák találhatók. (C) Közepes nagyítású felvétel illusztrálja a feomalanin és lipokróm tartalmú toll részeket. Megfigyelhető, hogy az ágak viszonylag vastag, lipokróm pigmentet tartalmazó részén nem találhatók ágacskák. E terület piros lipokróm pigment tartalma adja a maszk tollazatának piros színét.

A piros fejű tojók maszk tollainak felépítése:

A piros fejű tojók maszk tollai több szempontból eltérnek a hímek tollaitól. Jelentős különbség, hogy a feomelanin tartalmú zóna a tojókban jelentős mennyiségű eumelanint is tartalmaz (Ábra 2A,B), továbbá a lipokróm tartalmú ágak nem csupaszok, hanem ritkásan, de tartalmaznak eumelanin tartalmú ágacskákat (Ábra 2C). Mindkét különbség hozzájárul ahhoz, hogy a tojók maszkja kevésbé tiszta színű, általában feketével beszűrt. Az eumelanin tartalmú ágacskák nagy mennyisége okozhatja, hogy egyes piros fejű tojók esetében a maszk egészen fekete.

Ábra 2. Piros fejű, lila mellű, zöld hátú tojó maszk tollának szerkezete. (A) Kisnagyítású felvétel mutatja a maszk toll három zónáját. A toll alsó felén az ágak és ágacskák a hím tollaihoz hasonlóan eumelanint tartalmaznak, ez adja e terület fekete színét. A toll következő kb. ¼ része a hímek tollaitól eltérően feomelanin mellett eumelanint is tartalmazu, így tojókban ez a zóna is fekete színű. A toll legkülső ¼ részén található ágak nem tartalmaznak melanin pigmentet. E terület színét lipokróm pigment adja. (B) Nagy nagyítású felvétel mutatja be a maszk toll két belső, melanin tartalmú zónáját. Jól megfigyelhető, hogy mindkét területen az ágak oldalán ágacskák találhatók. Hímtől eltérően mindkét zóna fekete színű. (C) Közepes nagyítású felvétel illusztrálja a tollak külső, lipokróm tartalmú részét. Megfigyelhető, hogy a viszonylag vastag ágak tartalmazzák a lipokróm pigmentet. A hímekkel ellentétben a lipokróm tartalmú ágak nem csupaszok, oldalukon eumelanin tartalmú ágacskák figyelhetők meg, habár kisebb sűrűségben, mint a tollak más területein.

Narancssárga fejű változat:

A narancssárga fejű Gould amandina esetében a sárga luteint piros astaxantinná alakító enzim működésképtelen. Ezt a fenotípust egy autoszómális recesszív mutáció okozza. Azaz a narancssárga mutációt hordozó madarak piros fejűek, fenotípus alapján nem felismerhetők. A narancssárga maszk csak homozygota (két faktoros) madarak esetében jelenik meg. A narancssárga mutáció az egész szervezetben megakadályozza a piros astaxantin kialakulását, így nem csak a maszk színe alakul át pirosból narancssárgává, hanem a csőr csúcsa is sárga színű a mutáció következményeként.

A narancssárga fejű Gouldok fejszíne eltér a has sárga színétől. Ennek az az oka, hogy a has tollazatában a sárga lutein található meg, míg a narancssárga fejszínt a lutein egy módosulata, az epoxilutein hozza létre.

A narancssárga fejű egyedek maszk tollainak szerkezete teljesen megegyezik a piros fejű változatnál leírt szerkezettel. A különbség csak annyi, hogy a toll külső részén lévő ágakban astaxantin helyett epoxilutein található.

Ábra 3. Narancssárga fejű, lila mellű, zöld hátú hím (A) és tojó (B) maszk tollai.

Fekete fejű változat:

A fekete fejszínt egy a maszk tollak szerkezetét megváltoztató mutáció okozza. A fekete fejű Gouldok esetében hiányoznak a lipokróm pigmenteket tartalmazó vastag, csupasz ágak a maszk tollairól, e tollak minden ágát ágacskák borítják be (Ábra 4) hímekben és tojókban egyaránt. A csupasz, vastag ágak hiánya miatt a lipokróm pigmentek nem tudnak lerakódni a maszk tollakban, így se a piros astaxanthin, se a sárga epoxilutein (narancssárga fejű mutáció esetén) nem tud megjelenni a maszkban. Így a fekete fejért felelős gén azt határozza meg, hogy színes lesz-e a Gould maszkja, vagy fekete.

Ábra 4. Fekete fejű, lila mellű, zöld hátú Gould amandina maszk tolla kis nagyítású (A) és nagy nagyítású (B) felvételen. Jól megfigyelhető, hogy a maszk toll ágait végig beborítják az eumelanin tartalmú ágacskák.

A maszk színes vagy fekete jellegét meghatározó gén a nemi kromoszómán található. Ebből következik, hogy a hímeknél e gén egy allélja egyszeresen, vagy kétszeresen jelenthet meg (egyfaktoros vagy kétfaktoros vagyis heterozigóta vagy homozigóta), míg a tojóknál csak egyszeresen fordulhat elő valamely változat (hemizigóta). A színes fejért felelős génváltozat domináns a feketével szemben, így a heterozigóta hím is külső megjelenésében színes fejű (piros vagy sárga), nem különböztethető meg a homozygota színes fejű egyedektől. A fekete fejszín csak fekete homozigóta allél párral rendelkező hímeknél látszik. Egy hím Gould amandina színes/fekete fej tekintetében tehát genetikailag (genotípusosan) három féle lehet:

 

A hímek három lehetséges genotípusa, ami a nemhez kötött fekete- és színesfejűséget illeti.

Genotípus Fenotípus Leírás
VV Színes maszk A színes fejűség V allélja mindkét X kromoszómán jelen van
vv Fekete fejszín A fekete fejszín v allélja mindkét X kromoszómán jelen van
Vv Színes maszk Színes fejű, de feketefej hordozó

V a színes típusú allélt jelöli, a v pedig a feketét.

A tojóknál, mivel nemi kromoszómán található génről van szó, csak egyszeresen jelentkezhet a színes vagy fekete génváltozat, vagyis az egyed genotipusra és fenotipusra megegyezik. Ami külsőleg is látszik a madáron, az genetikailag is olyan. Azaz nem létezik színes fejű, de fekete hordozó tojó!

A tojók két lehetséges genotípusa, ami a nemhez kötött fekete- és színesfejűséget illeti. 

Genotípus Fenotípus Leírás
VO Színes fejszín A színes fejűség V allélja az X kromoszómán lokalizált
vO Fekete fejszín A fekete fejűség v allélja az X kromoszómán helyezkedik el

Fekete fejű Gouldok csőrszíne:

A vörös astaxantin a maszk tollai mellett megjelenik a csőr csúcsán is. Habár a fekete fejű Gouldok esetében a lipokróm pigment nem képes beépülni a maszk módosult szerkezetű tollaiba, a fekete fejet eredményező mutáció nem befolyásolja a lipokróm pigmentek csőrbe épülését. Így a fekete fejű Gouldok esetében két csőrszín fordulhat elő. Ha a narancssárga fejért felelős génben a domináns vörös allél található meg egy vagy két példányban, akkor a fekete fejű Gould csőre piros lesz. Míg, ha a madárban két narancssárga allél van jelen, akkor sárga lesz a csőre.

A lehetséges genotípusok és fenotípudsok a színes-/feketefejű valamint a piros-/narancssárgafejű géneket figyelembe véve hímek és tojók esetén.  

Nem Genotípus Leírás Fejszín Csőrszín
Hímek VV SS

VV Ss

VV ss

Vv SS

Vv Ss

 

Vv ss

vv SS

vv Ss

 

vv ss

Pirosfejű

Pirosfejű sárga hordozó

Narancssárgafejű

Pirosfejű fekete hordozó

Pirosfejű fekete és narancssárga hordozó

Narancssárgafejű

Feketefejű

Feketefejű narancssárga hordozó

Feketefejű narancssárga

Piros

Piros

Narancssárga

Piros

Piros

 

Narancssárga

Fekete

Fekete

 

Fekete

Piros

Piros

Sárga

Piros

Piros

 

Sárga

Piros

Piros

 

Sárga

Tojók VO SS

VO Ss

 

VO ss

vO SS

vO Ss

 

vO ss

Pirosfejű

Pirosfejű narancssárga hordozó

Sárgafejű

Feketefejű

Feketefejű narancssárga hordozó

Feketefejű narancssárga

Piros

Piros

 

Narancssárga

Fekete

Fekete

 

Fekete

Piros

Piros

 

Sárga

Piros

Piros

 

Sárga

 

A tojók maszk színének tisztasága:

A színes fejű tojók maszkjának megjelenése igen széles skálán változik. A teljesen egyöntetűen tiszta piros vagy narancssárga maszktól egészen a majdnem teljesen fekete maszkú egyedekig. Ez a tulajdonság teljesen független a már említett két génpártól, de természetesen csak színes fejű egyedeknél figyelhető meg. A tulajdonság valószínűleg poligénes öröklődésű, azaz nem egy gén, hanem több gén együttes hatása befolyásolja, így a tiszta maszk szelekcióval érhető el. Megfigyelték, hogy fekete fejű tojók és színes fejű hímek párosításából gyakrabban kelnek sok fekete tollat tartalmazó maszkú egyedek. Ehhez azonban nincs köze a fekete fejért felelős allélnak, egyszerűen csak az áll a háttérben, hogy a fekete fejű egyedek tenyésztésénél természetesen a maszk tisztasága nem jöhet szóba, mint szelekciós tényező. Így, ha több generáción keresztül fekete fejű vonal egyedét állítjuk párba színes fejű madárral, gyakrabban fordul elő foltos (sok fekete tollat tartalmazó) maszk.

Vigyázni kell azonban ezzel a szelekcióval, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy a tojók maszkának tisztaságáért és a hímek fekete fejszalagjának szélességéért ugyanazon gének felelősek. Így, ha egy állományból szisztematikusan kiszelektáljuk a sok fekete tollat tartalmazó maszkú tojókat, akkor a hímeknek elvékonyodik vagy akár teljesen eltűnik a fejszalagja, ami kiállításokon kifejezett hibának számít. Ezért mindenképpen érdemes tartani a tenyészetben ilyen, a maszkjukban sok fekete tollat tartalmazó tojókat. A vékony vagy hiányos fejszalagú hímeket ilyen “koszos” maszkú tojókkal célszerű pároztatni, hogy az utódok közt ismét megfelelő fejszalagú egyedeket kapjunk.

A test és mellszín mutációk hatása a maszk tollazatára

A fehér mell, a kék, illetve a sárga hát mutációk is jelentősen befolyásolják a maszk tollazatát. E mutációk maszk tollazatra kifejtett hatását az adott mutáció leírásánál fogjuk bemutatni.

Írta: Fekete Csaba