A költés időszaka
Vannak, akik januárban, mások áprilisban, a természetet figyelők a kökény virágzása idején kezdik a tenyésztést.
A tenyészanyag kiválasztásában sok általános és a fajtára jellemző feltételeket kell biztosítani az elképzelésünk sikeréhez. Célunk az, hogy a fiatal hímek maximális pontot énekeljenek a versenyeken, a fiatal tojók később kitűnő nevelők legyenek és hordozzák génjeikben az utódok sikerét.
Ezek szerint az ideális pár egy 90 pontos (ez a maximum) hím és egy olyan tojó, melynek a fiú testvérei szintén 90 pontot énekeltek. Milyen egyszerű és kiszámítható lenne a roller kanári tenyésztése, ha az valóban így működne. Sajnos a genetika máig kifürkészhetetlen rejtett ösvényén rejtőzik a megoldás, melyek meglepetés hatásai adják a tenyésztés igazi örömét. Ha mindent előre látnánk és tudnánk ugyan beszélhetnék e minőségi állattenyésztésről?…
Persze félreértés ne essék, alapvető kapaszkodói vannak az örökléstannak, csupán a rekord eléréséhez szükséges nüanszokról beszélek. A csúcsra járatott tenyészanyagtól nem várható, hogy mindig jobbat és jobbat produkáljon, de egy megbízható közepes (86-88 pontos) minősítésű hím egy hasonló családból jött tojóval összehozva az ovulációs parancsnak megfelelően nagyobb arányban hozhat 90 pontos utód szériát. Nagy segítség, ha a rollerok törzslapjait figyelmesen tanulmányozzuk. Ebből kiderül a szülők, nagyszülők, dédszülők minősítései, esetleges vérvonalat rögzítő megoldások, a rokontenyésztés lehetőségei. Ebben annyi variáció rejlik, hogy külön írást igényelne. Ha szabad tanácsolni: az apa és lánya, anya és fia párosítást csak kifejezett jó tulajdonságok rögzítésére használjuk, a nagyszülő és unoka biztonságosabb és hosszabb ideig tartó zárt tenyésztést enged, idegen törzsek behozatala nélkül. Én az utóbbi években teljesen idegen törzsek párosításával foglalkoztam. Próbáltam a Szlovák énekverseny győztesének Smeták Ernesztnek madarait, melyek hosszan, nagyon mélyen kitűnő kongva gördülőket hoznak, a Német Mesterverseny többször győztesének Alois Ghelingnek igen mély, de nem annyira muzikális madarait összepárosítani. Vagy a korábbi Cseh-Szlovák nagyverseny győztes Jozef Kroæka madarait hozom össze Paul Gassmann és Autor Rőder német mesterek madaraival. Hihetetlen teljesítmények születnek, de ennek arányában összekeveredett hangzások is előjönnek egyik-másik utódban. Később ezek a madarak alkotják egy új vérvonal alapjait. Persze ilyen módon tenyészteni csak az tudhat, aki legalább 20-30 tojót le tud ültetni, és ez hely és idő stb. függvénye.
A kis genetikai körültekintő után nézzük magát a költést!
A költésre jól felkészített tojók hidegben (4-8 °C), közös röpdében teleltek át. Olajos magvakban gazdagabb takarmánytól enyhe zsírréteget raktak fel, amit másokkal ellentétben kifejezetten jónak tartok. A tenyésztési idő kezdete előtt kb. 2 héttel elkezdem fokozatosan felfűteni a tenyészszobát, majd megfelelő vitaminozással együtt lágyeleséget kapnak: főtt tojás, kekszpor, sárgarépa, kevés mák keverékéből minden nap egy keveset. A kereskedésekben kapható vitaminok hatását el kell olvasni a mellékelt tájékoztatóban. Vigyázni kell, nehogy a vedlést elősegítő készítményt adjuk!
Ezután szétrakjuk a tojókat külön tenyészkalitkába, ahol már fészket és fészekanyagot is talál a leendő kismama. Mikor elkezdi építeni a kis fészkét, jelzi, hogy eljött az idő.
A hímeket egész télen melegen tartottuk, tüzes énekükben érződik a vágyakozás. Ütött a biológiai óra, és ahogy megterveztük, a megfelelő hím megy a kiválasztott tojóhoz. A párzás megtörténte (naponta kétszer a harmadik tojásig) után a hímet tanácsos kivenni, mert ezután gyakran összekapnak. Én a költőhelyiségben sem hagyom a hímet, hogy énekével ne zavarja a költő tojót.
A tojásokat naponta kiveszem és a 4. letojása után rakom vissza mind, hogy egyszerre keljenek. A költés ideje 13-14 nap, a tojó egyedül neveli fiókáit a fent említett lágyeleséggel, vagy szakboltokban kapható vödrös nevelőtáppal. Gyakran előfordul, hogy csipkedi a tojó a már tollas kicsinyeit, ilyenkor válasszuk el, s ha kell, segítsük mi a nevelést csipesszel, vagy injekciós fecskendővel. A kirepült kicsiket röpdébe rakjuk, a tojót pedig néhány nap múlva újra megültethetjük, esetleg egy másik hímmel. Kétszer, háromszor költethetünk az anyamadár lestrapálása nélkül, de júniusnál később már ne keljen fióka, mert a téli versenyekre úgy sem fog elkészülni.
Felkészítés az énekversenyre
A magyarországi Harzer Roller kanári tenyésztők egy sikeres tenyészszezon után a fiatal madarak kiválogatásával töltik a nyárutót és az őszelőt.
A kelés után a meggyűrűzött madarak ekkorra már szépen kivedlenek, és minden vonatkozásban felveszik a kifejlett alakot és tollruhát. A fiatal hímek pedig kísérleteznek az éneklés tudományával. Ilyenkor felfújt torokzacskóval próbálnak énekhangokat kiadni, ami ebben az időszakban inkább ajtónyikorgásra emlékeztet. Jó lehetőség nyílik most a hímek különválasztására. A fiatal tojókkal nincs mit tennünk, ők maradnak röpdében a költési időszakig, hacsak nem szorulnak némi kozmetikára a karom- illetve a csőrtúlnövés miatt.
A teljesen hibátlan tollazatú és kondicionálisan is jó állapotú fiatal hímeket a kiválasztás után szintén lekezeljük, majd külön-külön kis énekkalitkába tesszük. Nem szabad még válaszfalat rakni a kalitok közé, mert a leválasztással amúgy is nagy stressz éri a kismadarakat, tehát 1-2 hétig még láthassák egymást.
Ezután elkezdődik a beiskolázás, mely a tenyésztők többségénél szeptember végére, október elejére tehető. Ekkor bekerülnek a fiatalok egy csukható elejű szekrénybe, melynek ajtaján egy 5 cm-es átmérőjű kerek lyuk biztosítja azt a kevés világosságot, ami a táplálék felvételéhez szükséges. Eleinte naponta csak néhány órára csukjuk be őket, majd egy hónap elteltével szinte egész nap bezárva vannak, csupán 2-3 alkalommal nyitjuk ki az énekszekrény ajtaját és ki is vesszük őket. A kalitokat egymásra rakjuk, hogy a madarak ne láthassák egymást. Négy kalitka kerüljön egymásra, mert a versenyeken is így követelik a bírók.
Az idő során egyre tökéletesebb előadásban szól a kollekció. A hangok lágyabbak és mélyebbek lesznek, a sötétben tartás és a túlsúlyban repce alapú takarmány miatt. November végére már egészen biztos, hogy minden megkövetelt alaphangzást már verseny színvonalon hallhatunk. Mégsem sikerül, csak néhány madárnak elérnie a meghallgatáskor a maximális 90 pontot. Ennek többféle oka lehet:
- Genetikai okok: ha a szülők genetikailag nem jó tenyészanyagok voltak, azaz a beltenyésztés során elkorcsosultak, vagy rossz genetikai tulajdonságokat hordoztak és örökítettek.
- Szerzett okok: a felkészülés során a madár olyan hangokat tanul meg, ami akár büntetőpontot is eredményezhet a verseny során. Egyik, egyébként kiváló adottságú fiatal hímem a madárházhoz közeli fán fészkelő tengelic pityegését vette át. Volt olyan madaram, amelyik rögtön megtanulta a mobiltelefonom csengését, mikor egyszer a kalitka tetején felejtettem. Ezeket természetesen azonnal ki kell venni a madárházból, mert a többiek között akadhat még a rosszra fogékony egyed.
- Fizikális okok: mikor a madár nem rendelkezik olyan kondicionális állapottal, ami a tökéletes hangképzésnél feltétlenül elvárható, vagy rosszul vedlett, illetve korábban betegségen esett át.
- Mentális okok: a madár nagyon ideges típus. Ennek is lehetnek öröklött és szerzett okai. Érzékeny az erős fényekre, hangokra, mozdulatokra, ezért a díjazáskor nem tudja kellően produkálni magát. Az ilyen madarat ki kell hagyni a versenykollekcióból, mert leronthatja a többiek teljesítményét is.
A fentiekből látszik, hogy mennyi mindennek passzolnia kell ahhoz, hogy sikerüljön jó eredményt elérni az énekes kanárik versenyén.
E z a Roller kanári tenyésztők legcsodálatosabb időszaka, mikor napról napra megfigyelhető a madár énekhangjának fejlődése, és nagy izgalmak közepette várjuk a közelgő december közepét, amikor megrendezése kerül az Országos Énekes Kanári Verseny.
Az énekverseny időszaka
Egész Európában elkezdődött a Rollerok énekversenye. Németországban már a hétvégén a kisebb szervezetek, szakosztályok rendezik a házi megmérettetéseket, majd 2 hét múlva az egyesületi nagy verseny következik. Január 2. hétvégéje, a Német Mester verseny a Deutsche Meister a tenyésztők “királyának” kiválasztása. Ide az ország különböző egyesületeiből jöhetnek a tenyésztők, akik kollekciói a regionális versenyeken legalább 340 pontot értek el.
A csehek és a szlovákok hasonló konstrukcióban bonyolítják rendezvényeiket, a végső Cseh-Szlovák közös nagyversennyel bezárólag.
A románok szintén elkezdték a versenyidőszakot, az elmúlt hónap utolsó hétvégéjén, ahová meghívást kaptam Richter Gusztáv C.O.M. bíró társaságában. Sajnos a rossz időjárás miatt itthon maradtunk, pedig nagyon kíváncsi lettem volna a főként erdélyi magyar tenyésztők madaraira!
Aztán közben az egész kontinensen rollerek ezrei mutatják meg énektudásukat ezekben a hetekben-napokban. Egyedül Magyarországon tiltottak be minden madarász rendezvényt, így az Országos Énekes Kanári Verseny is kútba esett… volna, ha a leleményes madarász nem gondolkozott volna! Hogy ne sértsünk törvényt, ezért nem a tenyésztők hozzák madaraikat a versenyre, hanem a bírói kollégium veszi nyakába az országot és minden tenyésztő lakásán végzik el a pontozást és hangfelvételeket is készítenek.
Bízom abban, hogy ezzel a rendhagyó megoldással sikerül megtalálni ebben az évben is a magyar bajnokot, akinek a madarai képviselhetik az országot a világbajnokságon, melyet 2006 januárjában a hollandok rendeznek.
A rendezvényekre való készülődés közepette a legkülönfélébb dolgok történnek a rollerok felkészítésében.
Akkor mondhatjuk jól sikerültnek a tréning időszakot, ha a főversenyre sikerül a madarakat csúcsformába hozni. Hányszor fordul elő, hogy a spéci takarmányozás, a hőmérséklet és a fényviszonyok bizonyos hatásai miatt túlpörög a madár! Ilyenkor nem elég mélyek a hangzások és rövidülnek is a strófák, a madár gyakorta lefeszített szárnyakkal jelzi, elérte az ivarérettséget, sőt beindultak a hormonok. Az ilyen madarat – különösen, ha korábban brillírozott – még megpróbálhatjuk csak tiszta repce takarmánnyal és sok sötétben tartással vissza “szelídíteni”. Ha ez nem jár eredménnyel, ki kell hagyni a versenykollekcióból.
Amelyik madár meg nem akar beérni a csúcsformára, bőséges és változatos takarmánnyal, lágyeleséggel és négermaggal és vitaminokkal lehet felgyorsítani. Előfordult már, hogy a versenyt megelőző napon cseréltem le egyik madaramat a kollekcióból. Egyszóval gyönyörűen izgalmas időszakot élnek most meg a világ rollerosai, de ezért dolgoztunk egy évet, hogy most izgulhassunk a minél jobb minősítésért…
És újra kezdődik minden elölről!
A rollertenyésztő legszebb hónapjai az október-november-december. Ebben az időszakban készítjük fel a fiatal hímeket az országos énekversenyre, az év utolsó hetében megszületett a végeredmény, ahol minden tenyésztő megkapta azt a minősítést, amit az elmúlt esztendő tenyésztési munkái megérdemeltek.
Hogy mi kell a sikerhez? Próbáltam taglalni részletesen korábbi írásaimban, de összegzően még egyszer:
- kiváló genetikai állomány
- jól eltalált tréning
- testre szabott takarmányozás.
Most a sokadik országos énekverseny megnyerése után mégis azt kell hogy mondjam, kell némi szerencse is a sikerhez…
Sajnos a madárinfluenza rémképe miatt a 2006. januári hollandiai világbajnokság elmaradt, így csak saját, illetve baráti szórakoztatásra tartottam egyben még a győztes versenykollekciómat, de február közepétől újra kezdődik minden elölről…
A gondos tenyésztők már az elmúlt tenyészidőszakot követően rendbe rakták a fészkeket, kalitkákat, alaposan kitakarították a helyiséget. Bevallom, én nem ebbe a kategóriába tartozom, tehát a rollertenyésztés számomra legpokolibb hetei következnek. Ahogy a berendezéssel elkészülök, indítom a tenyésztojókat, azaz felfűtöm lassan, kb. 1 hét alatt a tenyészhelyiséget. Ezzel párhuzamosan a mageleség mellé jön a lágyeleség (főtt tojás, kekszpor, reszelt sárgarépa, kevés mák keveréke) és a vitaminkúra (szakboltokban vásárolható!).
A lassan bemelegedő tojók elkezdik rakni a fészket, melyet időközben beraktam a kalitka valamelyik sarkába. Fészekanyagot is árulnak már szakboltokban, de a nagyon finomszálú száraz fűfélék is alkalmasak. Ne feledjük a fészek külső-alsó részét piretrin porral alaposan beszórni, mert a különféle paraziták ilyenkor a legnagyobb tisztaság mellett is előkerülhetnek, és a fiókákat a pusztulásig legyengíthetik! Mikor már a tojó fészkelődik, azaz forogva sodorja ki a fészek formáját, berakhatjuk hozzá azt a hímet, mely genetikailag a legjobban megfelel. Ezért fontos, hogy minden roller kanári (az egész világon így van!)törzskönyvvel, azaz származási lappal rendelkezzen, ahogy a kutyatenyésztőknél a tenyészegyedek.
Tenyészérett az a hím, amelyik szorgalmasan énekel, nem fiatalabb 8 hónapos, és nem idősebb 8 éves kornál. A hímeket csak addig kell a tojónál hagyni, amíg a párzás meg nem történik. Ilyenkor a hím énekelve felröpül a begörbült tojó hátára és megtörténik a megtermékenyítés. Ahogy a hím leugrik a tojóról, ugyanúgy begörbül, mint a tojó, és pityegni kezd, melyet a tojó néhány fejkoppintással nyugtáz. Ezután gyorsan vegyük ki a hímet, mert gyakori a szex utáni veszekedés!
Naponta 1-2-szer bepároztatjuk a tojót, addig, míg a 3. tojást le nem tojja. Ezután a tojó egyedül költi és neveli fel a fiatalokat.
Addig, amíg a tojókat a költésig hidegen teleltettük át, a hímeket viszont végig meleg helyen kell tartani, csak a párzási aktusra rakjuk tehát be a tojóhoz!
Van aki már januárban kezdi a költést, van aki májusban, mikor már olcsó a tojás az etetéshez?! A régi öregek a kökény virágzását jelölték meg a kezdéshez. Szerintem semmi értelme a stimulált tojatásnak, mert a túl korán kelt hímek bizony túlpörögnek a versenyre, s ez súlyos pontveszteséggel járhat. Február közepénél előbb nem érdemes kezdeni a költést, de júniusban már abba kell hagyni, mert a később kelt fiatalok a téli versenyre már nem készülnek el!
A fiatalokra a zárt gyűrűket most kell megrendelni, a következő felirattal: H-MNK, tenyésztői szám, darabszám, évjárat. A tenyésztői szervezet szám helyett az MNK-felirat (Magyar Nemes Kanári) szerepel.
A tenyésztés nehézségei
Bármennyire furcsa, de a roller kanári csak küllemében hasonlít a csapper, azaz színkanárira.
Egy-egy roller tojó sokszor olyanokat tesz költés idején, hogy az ember mérgében vagy elsírja, vagy elneveti magát.
Volt olyan tojóm, amelyik szabályosan apportírozta a csőrében a hímeket, mint egy vadászkutya a fácánt. Ötödik próbálkozásra egy jókora öreg zöld hímet raktam be hozzá, amelyik rögtön felfújt torokzacskóval elkezdett énekelni, majd apró tánclépésekkel elkápráztatta a férfigyűlölő amazont, és megtörtént a párzás. Vannak persze ellenpéldák is. Ismertem egy idős pozsonyi tenyésztőt, Jozef Jaæeknak hívták, mindig ott voltak a madarai az énekversenyek első felében. Kicsi emeleti lakásban laktak feleségével. Költéskor a beépített, de sosem használt villanytűzhely tetejére felrakott öt-öt tenyészkalitkát, a két sor közé keménypapírt rakott, hogy a madarak ne zavarják egymást. A tíz tojóhoz három hímet használt, melyeket csak naponta kétszer rakott be a tojóhoz és a párzás megtörténte után azonnal ki is vett, hogy ne strapálódjanak le. Ezzel a módszerrel évi 120-130 fiókát szokott tenyészteni! ő csak olyan tojóról tenyésztett, amelyik nem csak jó énekes törzsbe tartozott, hanem több generáción keresztül megfigyelt jól nevelő anyáktól származott. A lakás kis közlekedő folyosóján voltak a hímek beiskolázó füttykalitkái több sorban a plafonig, legalul pedig volt két nagy röpde a fiataloknak. Vagy említhetném a másik nagy, még ma is élő roller legendát, szintén Pozsonyból Josef Kroækát, aki kétszer is elnyerte a Csehszlovák Mester címet, és egy picike, 4-5 m²-es pincehelyiségben tenyésztett évente 100-150 fiatalt! Aztán körbejárva a fél világot, nagyon nem találtam hasonlókra. Voltak tenyésztő barátaim, akik 20-30 tojó után is csupán 10-15 fiatalt tudtak letenyészteni. Magam is néhány évig eredménytelenségben szenvedtem, pedig ott ültem a drágán vett madarak között és segítettem etetni is azt a pár darab fiókát, ami egyáltalán kikelt. Elkeseredve az évekig tartó kudarcok után, bevágtam a madárszoba ajtaját, és magukra hagytam a tenyészmadarakat az egész költési ciklusban, csak etetni jártam be. Csodák csodájára annyi fiatalom lett, hogy nem volt helyem hova rakni őket!
Tehát összességében elmondható, hogy a rollerok nem szeretik, ha bármi módon beavatkoznak életük e diszkrét szakaszában. Továbbá fölösleges a tenyészidőszakot megelőző vitaminozás után tovább adni a különféle erősítő vitaminos koncentrátumokat! Sőt nem csupán felesleges, hanem veszélyes is, mivel az anyamadár előbb akarja lerakni a második költés tojásait, mint hogy felnevelné teljes tollazatig az első generációt. Ezért sokszor széttépi a kicsiket, fészekanyagot csinál belőlük. Sokszor a helytelen túlvitaminozás eredménye a 6-7 db tojás, vagy a túl nagy tojás lerakása. A költő tojónak gyenge mageleséget adjunk, kendermag, négermag nélkül, sok repcével! A repce szétrágva kellemes dió ízű legyen. Jó, ha a költőhelyiségben éjszaka is enyhe fényforrás biztosítja a fészekről leugró tojó visszatalálását. Ha a tojás lerakás közben kissé felborzolt a tojó tollazata és kissé szét-állnak a szárnyai, azonnal lépjünk közbe. Gyakran előfordul, hogy a tojásos lágyeleség, melyet a költés előtt és a fióka nevelésekor adunk, hasmenést okoz, és összeszárad a kloáka. A kézbe vett madár tojónyílását tisztítsuk meg és egy infralámpa segítségével emeljük a hőmérsékletet a madár kalitkájában. Néhány napra álljunk le a tojás- és a gyümölcsetetéssel, később is csak kevés mák hozzáadásával etessük.
A tojásrekedésről gyakran olvashatunk, elég, hogy a megrekedt tojást ne törjük össze a tojócsőben! Enyhe olajozás a kloákanyílásnál, és a megemelt hőmérséklet meghozza az eredményt. A kirepült fiataloknak még hetekig kell adni lágyeleséget, keverve a mageleséggel. Tyúkhúr és más zöldek adása heti 2 alkalommal elégséges.
Amíg a madárinfluenza réme el nem oszlik, addig csak és kizárólag zárt helyű röpdéket tartsunk, a szabadtéri tartás ez időszakban tilos.
Írta: Maróti Béla (Herend)
